Aaron Blumm: Biciklizéseink Török Zolival
Biciklizéseink Török Zolival

Aaron Blumm: Biciklizéseink Török Zolival – Sinkovics EdE rajzaival

Aaron Blumm Biciklizéseink Török Zolival című prózakötete a vajdasági szerző harmadik könyve. A korábban blogként olvasható rövid történetek a kötetben összeolvasódnak, a történetek mellett álló illusztrációk segítségével sajátos hangulatú utazásra hívják az olvasót.

„Olykor azt hiszem, hogy Zolit csak álmodom. Pedig minden pillanatban érzem az ízét a számban, és minden pillanatban érzem a keménységét a lábam között. És érzem a nyelvét is, ahogy simogat, a fogait, ahogy néha finoman, néha durván belém harap, de leginkább a tekintetét érzem magamon, pedig tudom, hogy más nem is láthatja, hogy látom: a szemével követi minden mozdulatom.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Orcsik Rolandnak.

JAK+Symposion+PRAE.HU, 2011.


Deres Kornélia: Szőrapa
Szőrapa

Deres Kornélia: Szőrapa

Deres Kornélia Szőrapa című verseskötetének megjelenése sokak által várt esemény. A Puskin utca című folyóirat szerkesztőjeként és a Telep-csoport egyetlen női tagjaként feltűnt Deres Kornélia nemzedéke egyik legkiválóbb költőnője. A Szőrapa című kötet egy apa-történet kibontása és folyamatos újrafogalmazása, amely az elbeszélhetetlenség, a tragikum, a mítosz és az irónia határán egyensúlyoz. Az apa figurája köré mítikus világot épít, hol zsarnok, hol áldozat, hol fenséges, hol hitvány figuraként látjuk feltűnni. A kötet egésze akár egyfajta verses regényként is olvasható, melynek narratív mozgásait az elbeszélő és az apa figurájának örökké változó hierarchiája és párbeszédkészsége befolyásolja.

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Pollágh Péternek.

JAK+PRAE.HU, 2011.


Szabó Marcell: A szorítás alakja
A szorítás alakja

Szabó Marcell: A szorítás alakja

Szabó Marcell A szorítás alakja című verseskötete a fiatal költő első könyve. Márton László így ír Szabó Marcell költészetéről a litera.hu-n: „Ezek a versek a garas letevéséről, a mindenkori utolsó szavakról szólnak. A költői megszólalás tárgyát felvillantják, egyszersmind monásszá is alakítják. Így lesz a bonyolult vergődésből homályos engedmény, az összetett fahasábból egynemű végszó. Amikor a versben megszólaló Én azt mondja, hogy: «Egész életemben csak üres akartam lenni», akkor ebben nemcsak a telítettség indirekt állítását vesszük észre, hanem a középkori misztikusok elgondolását is a teremtés aktusáról, vagyis, hogy a teremtő a világ létrehozásakor kiüresíti magát. Ebben a szándéknyilatkozatban nem a homo faber gőgje szólal meg, hanem annak egyszerű, de messzire vezető tudása, hogy a költői aktus egyszersmind létesítés, az pedig áldozathozatal.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Varga Mátyásnak.

JAK+PRAE.HU, 2011.


Friss dió – A Műhely Kör antológiája
Friss dió

Friss dió – A Műhely Kör antológiája

Friss dió a Műhely Kör antológiája. Márton László utószavában ezt írja a körről: „A Műhely nincs hivatalosan bejegyezve. Nincs postacíme. Nincs pecsétje. Nincs vezetősége, nincs választmánya, nincs hivatalos tagnévsora. Értelemszerűen tagdíjbevétele sincs. Nincs szabályzata, legfeljebb íratlan illemszabályai vannak. A találkozókról nem készül sem jegyzőkönyv, sem hang- vagy videofelvétel. A Műhely egyszerűen csak van. Működik.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Benedek Szabolcsnak.

JAK+PRAE.HU, 2011.

Reklámok