Archive for március, 2012


Reklámok
EUPL

EUPL

Az Európai Unió Irodalmi Díjának (European Union Prize for Literature, EUPL) 2012-es jelölési folyamata múlt hét kedden, március 6-án kezdődött Brüsszelben. A jelentős európai könyves szervezetek által 2009-ben alapított “kis Nobel-díj” célja, hogy reflektorfénybe állítsa a kiemelkedő tehetségeket, és elősegítse a díjazott művek nemzetközi terjesztését.

Az Európai Könyvkereskedők Szövetsége (European Booksellers Federation), az Európai Írók Tanácsa (European Writers’ Council) és az Európai Könyvkiadók Szövetsége (Federation of European Publishers) által 2009-ben alapított díj alapvető célja, hogy a nyelvi sokszínűség határain felül ráirányítsa a figyelmet a kortárs európai irodalom változatos értékeire, és széles körben népszerűsítse a kiemelkedő nemzeti tehetségek írásművészetét.

Az Európai Unió Kultúra Programjában részt vevő 36 ország közül 2012-ben a hároméves ciklikusságnak köszönhetően 12 ország (Ausztria, Franciaország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovákia) jelöltjei vehetik át a díjat. Magyarország legutóbb az EUPL alapításának évében, 2009-ben szerepelt, ekkor Szécsi Noémi Kommunista Monte Cristo című regénye részesült a rangos elismerésben.

Az idei jelölési folyamat március 6-án Brüsszelben kezdődött, ahol a nemzeti zsűrik elnökei megismerték és a nemzeti sajátosságok szempontrendszerének megfelelően finomhangolták a kiválasztás fő és másodlagos kritériumait, melyeket szigorú titoktartás mellett érvényesítve összeállítják a jelöltek listáját, majd Brüsszellel egyeztetve kiválasztják az idei díjazottat. A győztes művek listáját 2012 októberében a Frankfurti Könyvvásáron hozzák nyilvánosságra, a díjat novemberben adják át több száz meghívott – többek között a legnagyobb könyvkiadók és -ügynökök, európai politikusok, közéleti személyiségek és a sajtó képviselőinek – jelenlétében Brüsszelben. Ezt követően kezdődik a díjazottak majdnem egy évig tartó, jelentős médiafigyelemmel kísért európai és nemzetközi promóciós kampánya.

Magyarországot idén egy négyfős zsűri képviseli, melynek tagjai Barna Imre (az Európa Könyvkiadó igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke), Garaczi László (író, a Szépírók Társaságának tagja) és Szentmártoni János (költő, a Magyar Írószövetség elnöke), és melynek elnöke Pál Dániel Levente (az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője, a prae.hu általános művészeti portál főszerkesztő-helyettese, a JAK tagja).

Az EUPL hivatalos honlapja: http://www.euprizeliterature.eu/

A nőnapi tipográfia (hivatalosan: Dokumentumszerkesztés, tipográfia) óra vendégelőadója Pál Dániel Levente, az Eötvös Kiadó főszerkesztője volt. Az Eötvös Kiadót képviselte továbbá a csütörtök esti alkalmon Durmits Ildikó, a kiadó műszaki vezetője.

Az odafigyelő hallgatóság megtudhatta, mi a dolga általában véve a tipográfusnak, mi a dolga a gyakorlatban a szabálykövető tipográfusnak, miért nevezhetjük a mesterséget és a művészetet ötvöző alkalmazott művészetnek a tipográfiát. Szó esett betűhelyekről, ciceróról, a folyosókról vagy csatornákról, a soregyenről, a sorvégi szabályokról, az árva- és özvegy- elnevezésű fattyúsorokról, tompa és behúzott bekezdésekről, a kiemelés különféle módjairól, a tapadó jelekről. Kiderült, hogy mivel lehet egyeseket három sor vagy három sör után lenyűgözni, ez a lipcsei soresési szabály. Pál Dániel Levente beszélt a betűkről és betűcsaládokról.

Az előadást egy bemutató zárta a vizuális vs. kód alapú, valamint a hagyományos vs. CtP (computer to plate) vs. “szövegőssejtes” tördelés különbségeiről. A vizuális tördelés esetén azonnal látható az eredmény, ezen az elven működik a a legtöbb tördelőprogram, de még a Word is. Kódalapú ezzel szemben a HTML, illetve a szintén megemlített LaTeX. A hagyományos/CtP közti különbségtétel a nyomda(technológia)i munkafázisokat érinti. E kettőt egészíti ki (váltja fel) újabban a “szövegőssejt”-nek nevezett munkatervezés, azaz egy olyan kiadói munkafolyamat, amely a bármilyen médiumra való (minél költséghatékonyabb és gyorsabb) átalakításra fókuszál (például egy folyóirat megjelenhet webes felületen, másképpen kell optimalizálni táblagépre, illetve nyomtatáshoz – ám mindez néhány kattintással megoldható).

Köszönjük az érdekes, a tipográfia gyakorlati hasznosításába való bevezetést az Eötvös Kiadó munkatársainak!

Időpont: 2012. március 8.

Helyszín: ELTE BTK B/217

Szöveg és meghívás és forrás: Veszelszki Ágnes

Prae048: Hálózatok

Prae048: Hálózatok

Prae048: Hálózatok

Borító: WhoIsNot