Archive for június, 2012


Vörösmarty feat. PDL

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Tán az elmúlt nyolc év setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?

Talán egy félhomályos romkocsmában
Állásajánlat réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Hisz merengsz, és kétharmad ikszed semmit ér?

Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója –
Így a miniszterelnöki beszéd.

Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Diploma? Állás? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S mereng: e honban nincs szívöröm.

Bölcsész, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit pártunk kigondol magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.

Előadásom tétje két szövegaspektus középpontba állítása, illetve olyan analógiák találása, melyek ugyanúgy igazak a nyelvre és annak leírhatóságára, mint a programozás nyelveire és azok leírhatóságára. Ha a keresés felől közelítünk egy bármekkora kiterjedésű szöveghez, szintaxisba és a szemantikába ütközünk, a kérdéseinket ezek mentén tudjuk feltenni és megválaszolni – fordítás esetén ezek „hibái” állítják meg a folyamatot. Ha a védelem felől közelítünk a szöveghez, a hangsúly a sebezhetőségen és a biztonsági protokollokon van, maga a nyelv csak kis részben felelős a biztonsági előírásokat be nem tartó nyelvhasználó – például író vagy programozó – nyelvhasználat közben ejtett hibáiért, és ezek következményeiért – legyen szó akár egy cenzorokkal karbantartott diktatúráról vagy egy honlap architektúrájáról.

Időpont és helyszín: Reáliák – a lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések (az MTA Modern Filológiai Társaságának konferenciája).ELTE BTK Gólyavár, Pázmány Péter terem, Budapest, 2012. június 20–21.

A konferencia teljes programja itt olvasható: filologia.hu

Az ágyon ült, seszínű neglizsében,
majd lefeküdtünk, majd néztük a plafont,
mondta, nem tudja, mi lesz,
van egy férje, nem szereti,
szeressem én, szeressem jobban,
és sikoltson hangosabban,
mint amikor majd kövezik.

Senkinek nem kellett lennem
vagy kiadnom magam,
elég egy európai útlevél,
s a fülébe suttogás:
kisdrága, elviszlek, velem jössz,
ennyi kell, és semmi más.

Egy könnyű lábú hazugság
maga a szép szabadság,
és a szerelem, természetesen:
úgyis e kettő kell nekem:
a szabadságért föláldozom
szerelmemet,
egy éjszakányi szerelemért
pedig egy életet.

A Múzeumok Éjszakáján a FISZ rendezvényén újra élettel telik meg az Írószövetség rég bezárt kerthelyisége: fiatal írókkal, költőkkel és műveikkel ismerkedhettek meg a kifeszített ponyva alatti asztaloknál.

A felolvasások alatt a Fényírás- és Szöveghullám-rendezvényekről ismerős szövegvizualizációs installáció elemeit is újra vetítjük, így aki lemaradt ezekről az eseményekről, vagy újra szeretné látni őket, azoknak itt a remek alkalom.

És mintha mindez nem lenne elég: minden kedves látogatót meghívunk egy korsó Keserű Mézre, így a beszélgetések, felolvasások, és zenehallgatás közben az egyik legfinomabb magyar kézműves sört is megkóstolhatjátok.

SZÖVEG: Borbáth Péter, Bende Tamás, Csapody Kinga, Izsó Zita, Molnár Illés, Nagy Hajnal Csilla, Németh Dorka, Pál Dániel Levente, Rhédey Gábor, Szabó Tibor Benjámin

ZENE: DJ Rozsda

Időpont: 2012. június 16. 20 és 22 óra

Helyszín: a Magyar Írószövetség kerthelyisége

A prae.hu által meghirdetett Jövőnéző Könyvtrailerek versenyének sajtótájékoztatója június 8-án a Rózsavölgyi Szalonban volt. Videótudósításunkban zsűriből Benedek Anna, Divinyi Réka, Herendi Gábor, illetve M. Tóth Géza ismertette a verseny részleteit, saját szempontjait. Az együttműködésüket már előre jelző kiadók munkatársai közül is többen jelen voltak.

<p><a href=”http://vimeo.com/43919195″>A Jövőnéző Könyvtrailer versenyének sajtótájékoztatója</a> from <a href=”http://vimeo.com/bishujo”>Gyarmati Lili</a> on <a href=”http://vimeo.com”>Vimeo</a&gt;.</p>

Forrás: prae.hu

Háromszázan lehettünk – vagy harminckétezren
április huszonkilencedikén
mindjárt a szabadulás után
néhányan
fogolytársak lehettünk – vagy először láttuk egymást
tehát néhányan elhatároztuk
elhatároztuk, hogy busszút állunk ezen az egészen
mondom
fogolytársak lehettünk – egymás édestestvérei
tehát elhatároztuk hogy elégtételt veszünk
bátrak voltunk
bátrak voltunk – először láttuk egymást
és szétfutottunk
és ki-ki a maga módján
egy vaságyon egy vas kapufélen egy kapcsolótáblán
tízen egy nyüszítő rohadt katonán
a gyülekezőtér betonporában
egy edénnyel vagy egy üveggel
mondom
és ki-ki a maga módján
bosszút álltunk –

Eredeti megjelenés: Prae 2003/1.

Vörös halakat vacsoráztunk

Vörös halakat vacsoráztunk

Sik Domonkos: A modernizáció ingája

Sik Domonkos: A modernizáció ingája

Sik Domonkos A modernizáció ingája című könyvét bemutatja Wessely Anna, Rényi Ágnes, Somlai Péter és a szerző, moderátor: Pál Dániel Levente

A modernizáció ingája címen jelent meg Sik Domonkos könyve a Társadalomtudományi Kar támogatásával. A könyv szociológiaelméleti alapon keres válaszokat a modernizáció logikájára és tesz megállapításokat a hazai társadalom kordiagnózisáról.

Hogyan képzelhető el egy olyan kritikai társadalomelmélet, ami a magyar társadalomfejlődés sajátosságiból indul ki? Mi köze az állampolgári szocializációnak és az autonómia kialakulásának a késleltetett modernizáció problematikájához? Miként használhatók fel e kérdések vizsgálatához az olyan társadalomelméletek mint Habermas kommunikatív cselekvéselmélete, Bourdieu habitus- és mezőelmélete, Luhmann rendszerelmélete, Honneth elismeréselmélete, Latour cselekvő-hálózat elmélete vagy White hálózatelmélete, valamint az olyan fenomenológiai elemzések mint Lévinas morál születésére, Arendt politikai cselekvésre vagy Merleau-Ponty és Waldenfels vad értelemképződésre vonatkozó vizsgálódásai? Hogyan kapcsolhatók egymáshoz e különböző szerzők eltérő problémából kiinduló, többféle gondolkodói hagyományban gyökerező gondolatai? Mi következik mindebből a modernizáció logikájára és a hazai társadalom kordiagnózisára vonatkozóan? Ezeket a kérdéseket kutatja Sik Domonkos A modernizáció ingája című könyve.

Időpont: 2012. június 15. 17:00-19:00

Helyszín: Cseh-Szombathy terem, ELTE TáTK Lágymányosi Campus, Északi Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 0.100/B)

Facebook Event

Pál Dániel Levente, a prae.hu főszerkesztő-helyettese június 8-án, pénteken, 13:20-tól a Magvető Kiadó Édes Hazám című antológájáról kérdez…

Édes hazám (Turi Tímeával és Bárány Tiborral)

Édes hazám (Turi Tímeával és Bárány Tiborral) Fotó: Irodalmi Jelen

….majd 9-én, szombaton 13:20-tól Szálinger Balázs Köztársaság című kötetével kalauzolja tovább a közönséget a kortárs politikai költészet rejtelmeibe.

Szálinger Balázzsal (Fotó: Bach Máté)

Szálinger Balázzsal (Fotó: Bach Máté)

Vasárnap, 16:20-tól pedig Nagy Bandó Andrással beszélget Százszorszép és Nagyon fájl című új könyveiről…

Nagy Bandó Andrással

Nagy Bandó Andrással (Fotó: Bach Máté)

A 83. Ünnepi Könyvhét egyik péntek délutáni izgalmas programja volt az Édes hazám című, a Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent antológia bemutatója, amelyen Turi Tímeát, a kötet szerkesztőjét és Bárány Tibort, a versek összeállítóját kérdezte Pál Dániel Levente.

A politikai-közéleti líra tulajdonképpen a rendszerváltástól kezdve létezik, csak korábban kevésbé figyeltünk fel rá. A tavaly az Élet és Irodalom folyóirat hasábjain megjelent, heves vitát kiváltó írások is közrejátszottak a kötet megszületésében. Az antológia ötletgazdája Radnóti Sándor volt – fejtette ki Bárány Tibor. Ezzel kapcsolatban Turi Tímea hozzáfűzte: meglepő volt számukra, mennyi mindent tartogat a magyar irodalom közéleti-politikai tarsolya. A kiadványban nem szerzők, hanem tematikus ciklusok szerint csoportosították a verseket. „Alapkérdése nem az, hogy egyes művek önmagukban hogyan ismertetik fel az olvasóval saját művészi és politikai természetű-igazságukat, hanem hogy egymás közvetlen környezetében milyen gazdag irodalmi dialógusba vonnak be minket, politikai kérdésekben makacsul elkötelezett olvasókat” – reflektál erre a kötet utószavában Bárány. Nem archívumot szándékoztak megjelentetni, amelyben felsorakoztatják ezeket a költőket, hanem inkább költői tradíciókon, világnézeteken átívelő párbeszédre törekedtek. A szerző személye ebben az esetben nem kap akkora fontosságot, mint maga a mű. A meghívottak elmondták: egyáltalán nem törekedtek valamiféle kanonizációra, csupán az elmúlt húsz-huszonöt év közéleti vonatkozású darabjait gyűjtötték egybe.

Turi Tímeának érdekes élményben volt része a szerkesztés során. Amikor először olvasta az alkotásokat, a szerzők neveit valamiért lehagyta a nyomtató, s a szövegeket olvasván több költőt nem sikerült beazonosítania. Sokkal több a közös vonás ezekben a költeményekben, mint gondolnánk – vonta le a következtetést.

Édes hazám (Könyvhét)

Édes hazám (Könyvhét)

„Hogy a haza fényre derüljön” – tulajdonképpen ezért rukkoltak elő egy ilyen tematikájú kiadvánnyal. Bárány Tibor szerint a mai politikai közbeszéd olykor alkalmatlan arra, hogy minket, olvasókat kizökkentsen egy megszokott gondolkodási sémából. Tele vagyunk előítéletekkel, amelyeket egy-egy ilyen vers olvasása közben talán fel tudunk függeszteni.

A folytatásra vonatkozóan elmondták: van olyan elképzelés is, hogy dalszövegek szülessenek a versekből, de ha valaki kedvet kap hasonló jellegű kiadványt publikálni, annak is örülnének, hiszen a versek közötti párbeszéd természeténél fogva bármikor folytatódhat.

Arra a kérdésre, hogy mi volna, ha egy „másik oldal” karolna fel hasonló ötletet, Turi Tímea frappánsan válaszolt: „Nincsen másik oldal, mindannyian egy oldalon állunk”.

Forrás (szöveg és fotó): Varga Melinda: Hogy a haza fényre derüljön. Irodalmi Jelen. 2012. június 10.