Archive for szeptember, 2013


Az ELTE Reader létrehozatalának egyik legfőbb célja, hogy korszerű és naprakész tananyagok összegyűjtésével, az oktatáshoz jól illeszkedő forrás- és segédanyagok elérhetővé tételével, a tanuláshoz és a követelményekhez kapcsolódó információk közreadásával segítsük az oktatók és a hallgatók munkáját.

Az oktatási tevékenység támogatása mellett az ELTE Reader fontos célja, hogy helyet biztosítson az egyetemen folyó tudományos munka eredményeinek, élénkítse az információcserét és olyan tudástárat hozzon létre, amely a szakemberek, az oktatók és a hallgatók számára egyaránt áttekintést nyújt az ELTE-n zajló kutatásokról.

Az ELTE Reader lehetőséget kínál arra, hogy az intézmény egésze, az egyetemi karok, szervezeti egységek és társaságok, a hallgatói képviseletek és csoportok bemutassák tevékenységüket, képzéseiket vagy szolgáltatásaikat. Dokumentálja az egyetemi közélet főbb eseményeit és új kommunikációs csatornát nyit az ELTE leendő, jelenlegi és egykori hallgatói felé.

Az ELTE Reader pillanatnyilag nyilvános béta-tesztüzemben működik. Azon dolgozunk, hogy az elérhető dokumentumok körét folyamatosan bővítsük, a kínálat sokszínűségét és az alkalmazási területek számát gyarapítsuk.

Az ELTE Reader honlapja: http://www.eltereader.hu/

Táblagépre vagy okostelefonra az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play-ről (Androidos készülékekre) vagy az iTunes-ról (IOS-es készülékekre).

Az ELTE Reader Facebook-csoportja, folyamatosan frissülő hírcsatornával, új megjelenésekkel ITT található.

Kérjük, amennyiben tudomása van olyan anyagokról, melyek hasznosságuk és fontosságuk miatt helyet érdemelnek és széles körben hozzáférhetővé tehetők az ELTE Reader digitális könyvtárában (pl. egyetemi jegyzetek, szöveggyűjtemények, konferenciakötetek, a pályázat szigorúsága miatt kereskedelmi forgalomba nem hozható fontos kiadványok, kutatások dokumentációja vagy az anyagi források szűkössége miatt “csak” digitálisan megjelentethető könyvek stb.), vegye fel velünk a kapcsolatot az eltereader@eotvoskiado.hu e-mail címen.

Hiszen ma már kevés csak jelen lenni a weben, de jól láthatóvá és könnyen megtalálhatóvá is érdemes válni – akár egy munkahelyi számítógépen, akár otthon, akár egy hosszú vonatút alatt vagy egy okostelefonon a dugóba ragadt buszon.

eltereader
Gyógypedagógiai Szemle az ELTE Reader könyvespolcán

Gyógypedagógiai Szemle szerkesztői mindig nyitottak voltak a technikai fejlődés kínálta lehetőségek felé, ezzel egyre több olvasót toborozva és egyre szélesebb olvasóközönséget elérve.

Öt évvel ezelőtti, 2008-as indulása óta a Gyógypedagógiai Szemle Online jelentősen beágyazódott nemcsak a szakmai, hanem a szélesebben értelmezhető online média világába is: a lap archívumának folyamatos gondozása mellett (számonként 10.000–20.000 olvasó) friss hírek, felhívások, képzési és konferencia-információk, könyvajánlók és -kritikák gazdagítják az webes felületet (kb. 50.000 egyedi látogató/hó), mely a párhuzamosan külön hírgyűjtő-csatornaként és közösségként is funkcionáló Facebook-csoporttal kiegészülve (több mint 2.000 tag) jelentős szerepet visz a hazai (illetve magyar nyelvű) széles körűen értelmezhető gyógypedagógiai témájú tájékoztatásban és információáramlásban.

A szerkesztőség másik következetes stratégiája – a folyóirat szakmai megerősítése és tematikus gazdagítása mellett – az esetenként talán “váratlan és meglepő” fúziókban való gondolkodás.

2008-ban egy informatikai céggel (PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft.) és a hozzá több szálon kötődő kulturális portállal (prae.hu általános művészeti portál) összefogva jött létre a Gyógypedagógiai Szemle Online, mely együttműködés azóta is eredményes és kölcsönösen gazdagítja a két érdeklődési terület egyikéről érkező nyitott olvasó tájékoztatását (pl. közös projektek, könyvek és kiadványok (Péterke-sorozat), átvett cikkek és hírek, kölcsönösen segített petíciók, folyamatosan fejlesztett és karbantartott informatikai háttér stb.).

Ettől eltérő logikájú, de jellegében hasonló nyitás az ELTE Eötvös Kiadó ELTE Reader nevű projektjében történő úttörő és aktív részvétel, mely alapvetően szintén a kölcsönösségen alapul:

  1. Gyógypedagógiai Szemle átadja az ELTE Reader részére teljes digitális archívumát, mellyel új olvasókat toboroz az új rendszer eltérő hálózatossága miatt (pl. az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar vagy a Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói, a tanárképzésben részt vevő hallgatók);
  2. az ELTE Eötvös Kiadó az ELTE Reader projekt szabványai szerint technikailag továbbfejleszti a Gyógypedagógiai Szemle archívumát: (a) az archív PDF állományokat belső navigációval látja el, illetve (b) keresőrendszerének köszönhetően a teljes anyagot még átláthatóbbá teszi a jelenlegi vagy leendő kutatók és hallgatók előtt.
Megköszönjük, ha ebben a munkában az Ön közreműködésére is számíthatunk. Kérdéseit, észrevételeit, javaslatait az eltereader@eotvoskiado.hu e-mail címen várjuk.
Reklámok

A Szimplában ültünk
tegnap este,
pózainkról is
elfeledkezve,
tenyérbe hajtott
lelkiismerettel,
hisz ha féltünk,
félni már nem kell –
és megbeszéltük,
hogy nincs Kegyelem,
se másnap reggel,
s a szerelem
egy különös állat,
ahogy millió tejfoggal
harapja a lábad,
és harminc fölött
az öregek még a buszon is
átadják helyüket,
ha arcodról reggel
nem mosod le
összetört szívedet –
és említetted,
hogy lehet néha
megbocsátás,
és rávágtam, hogy
újrázni áldás –
és először követ
mutattál, én papírt,
majd köved
ellen két ujjam
erőtlen csattogott –
és megbeszéltük,
hogy Istenhez
ma nincs lábjegyzetünk,
és annyi szépség
vesz minket körül,
de hiába, hisz
férfiak vagyunk,
s más az esztétikánk,
és abban maradtunk,
ha végül papír és papír
nem dönti el vitánk,
hogy ma már ne igyunk,
és hogy nincs szebb annál,
mint a piszoárnál
az ujjad köré
fonódó hajszál –

Projektindításnak nem is lehetett volna jobb hely, mint az Index főoldala pár héttel ezelőtt! A cikk itt érhető el: LINK

eltereader_index

Szép volt, szembejött
az utcán, lelassította
biztos lépteit, ahogy
engem a bizonytalanság.

Néztem, nagyon,
elragadott, ahogy
elragadta előlem,
hogy mellettem el.

Ők nem evilágiak, azt hiszem, de nem tudom,
ez pontosan mit jelent, nem szabad gyakran
közéjük mennem, de nem tudom, ezt szabály
írja-e elő, vagy ezt csak én hiszem, különös,
ahogy oda kell, ha kell egyáltalán bármit,
és bárminek van bármilyen szerepe, hogy
oda kell rájuk figyelni, mert a hely,
legyen zóna a neve, az ő szájukkal beszél,
az ő hangjukon szól, ha kérdezek, de nem
tudom, így van-e, vagy csak én képzelem.

Azt hiszem, ők máshonnan jöttek, nem tudom,
valahogy különösek, valahogy idegenek,
hisz ismersz, elég fecsegős vagyok, sokan
megszólítanak, sokan elmesélik az életüket,
vagy felkínálják a testüket, a szájukat,
tüzet kérnek vagy csak köszönnek, de nem itt,
itt inkább behúzódnak, itt inkább gyanakodva
néznek, itt inkább méregetnek, itt inkább
idegen vagyok, és mindig is idegen leszek.

Azt hiszem, ők ugyanúgy nem értik, hová
kerültek, mint én őket, se a házakat,
az utcát, se ezt az egészet, mintha valahogy,
de nem tudom, ne kérdezz, mintha valahogy
össze lennének csomózva-szervesülve, egymásba
nőve a házakkal, az utcával, a betonnal,
a fákkal, a fűvel, a porral és homokkal,
összetapadnak, egymáshoz tartoznak, s ahogy
néha az ő szájukkal beszél, az ő hangjukon szól,
ha kérdezek, de nem tudom, így van e, vagy
csak valamit képzelek, úgy máskor ők beszélnek
a hely, legyen zóna a neve, hangján, legyen
az egy kézzel írt hirdetés egy lámpaoszlopon,
vagy egy kapura mázolt félkész szörnyeteg,
vagy egy friss krétafirka egy agyonhasznált
átokfalon, ne kérdezz, gyere velem, nem tudom.