Archive for október, 2014


A verseidben sokszor megjelenik egy elfojtott szexuális dinamika, ami kíváncsivá tesz. Szeretnék beszélgetni veled ezért arról a tapasztalatról, melyben az „én” a szexualitás alanyaként ismer magára. Viszont annyira erőteljesen artikulálódik ez az „én” ezekben a sorokban, hogy nem tudok olyan kérdéseket feltenni, melyek ne rád vonatkoztatva érdekelnének.

Nem fogom félreérteni: én érdekellek. Egyáltalán nem ragaszkodom ahhoz, hogy versekről beszélgessünk.

Szóval olvasom a verseidet, előszivárog belőlük az erotika, ami aztán mégsem kap erőre, nem ránt bele a vágyba, csak készenlétben tart. Gyengéd rezgés ez, amit időről időre megszakít egy nyers szó vagy kép. Afféle nyelvi ejakulációkként élem meg őket, „finoman lüktető egymillió vagy egy kicsi halál”-ként – Ami című versedre utalva…

Kedves vagy. Köszönöm.

Miért van ez a lefojtás, ez a fegyelmezettség? Miért óvatosan lappang és nem árad szét vadul?

Megsimogathatom az arcodat?

Igen.

Érted már?

Dilinyós vagy.

Ezt így még ilyen formában nem mondta senki.

A szexualitásban mi a természetes és megengedett, mi az, ami bűnössé teszi az erotikus kontextusba helyezett „én”-t, és mi az, ami tiltott számára?

Szexualitásról vagy társadalomról beszélgetnénk? Ez két majdnem összeilleszthetetlen világ. Folyamatos és nagyon régi köztük a konfliktus. De egyik nyelvével sem lehet megérteni a másikat, legfeljebb hosszan filozofálgatni vagy kitűnő regényeket írni.

A Telefonszex című versed a maszturbációról szól, ami „viszi előre a szerelmet a tökéletesség felé”, ami „letépi a látszatvilágról a fátylat”, az emocionális cselekmények védőburkaként is említed, sőt „preparálja a szexualitást” és megérthető belőle a „férfi-nő kapcsolat leglényege”. Beszélnél erről részletesen? Mi az a „leglényeg”, ami az önkielégítésen keresztül érthető meg?

Nagyon kevés verset írtak az önkielégítésről. Gondoltam, írok egyet. Abba minden hülyeséget beleraktam, ami csak eszembe jutott. Nem tudok ehhez sokat hozzáfűzni, nem különösebben érdekel. Egyébként meg szép, ha valakit annyira kívánsz, hogy nem tudsz uralkodni magadon. Így sem.

A verseidben a gyönyörök gyakorolását érintő gondolkodásban hármas stratégia figyelhető meg: a test szükségleteinek megélését (elcsábított férjes asszonyok, szeretők mellett), a pillanat hevületét (melyet akár egy felbukkanó, ismeretlen nő látványa vált ki az utcán), vagy a lírai szubjektum érzelmi állapotából adódó helyzetét, amelyet vagy szerelmi érzékiség jellemez (pl Mara és Szonyecska iránt), vagy vágytalan, kiégett szexualitás. A Három szerelmes állapot versed pont ez utóbbit mutatja be: „Ronda cuppanás, ahogy/ ágyékom ágyékodba fogy”, vagy a kedvencem, az Öreg cukor című, amelyben szerepel egy feleségként megszemélyesített fotel, egy nyalakodó macska és a fotelre maszturbáló „én”. Mesélj ezekről a megtapasztalásokról. Miért fontos ezeket bemutatnod? Ezeken keresztül mit tapasztal meg önmagából ez a lírai én?

Szépen összefoglaltad. Valahogy így van. Köszönöm. De ezek csak versek, nem kell túl sokat belemagyarázni.

Ha már az Öreg cukornál és feleségnél tartunk, több (eredetileg fészekmeleg) tárgyat látsz el negatív asszociációval. Megjelenik a foltos fotel, egyre több a magányos párna, a testeket elválasztó faliszőnyegek stb. Mikor mondható ki az, hogy rossz egy házasság?

Pontosan akkor, amikor kikelsz a szeretett nő mellől – legyen az például a feleséged – és ilyenek jutnak eszedbe, vagy ilyen baromságokat írsz le. A helyett, hogy megölelnéd, cirógatnád, csókolgatnád, amíg alszik vagy fel nem ébred hozzád.

Milyen egy jó szerelem?

Ha tudjátok egymásról, hogy egy zombitámadás után is megőriznétek a humorotok. Egy ilyen nőt a sírig – ami zombik esetén elég nagy marhaság – tudnék szeretni.

A teljes interjú az ICA oldalán olvasható.

A sorozat első része ITT olvasható.

engedd a bolondot belőled el
eloldani bárhogy is megvisel
nyomába engedj galambokat
merre egy törékeny ujj mutat

reptében feléd ha visszakap
csak engedd szájába ujjadat
csókjával harap majd az égbe fel
és bolondod éhesen visszanyel

10672435_10152839228649917_1136017789119948841_n

Reggeli imádság

Bocsásd meg, Istenem és Atyám,
hogy királynő, akit szeretek,
csillagom, zavarom és hazám.
És bocsásd meg, hogy a többiek
pár bódító, könnyű bók után
koronát éreznek fejükön,
hogy csak övék az egész világ,
de nem jutnak át a küszöbön,
se túl egy használt hálószobán.
Értük kérlek, bocsásd meg nekem,
hogy nyomába együtt se érnek,
ki uralkodóm, szerelmesem.

Vanessa balladája

Vanessa, ó Vanessa,
hát nem szeretsz már, száddal
az úristen színe előtt sorolod
rövid életed lucskos bűneit,
Vanessa, ó Vanessa,
térdelsz ott angyalok között,
s el se hiszed, hogy ajkadon
búgó mély torok-hangon
már madárdal az istentagadás,
Vanessa, ó Vanessa,
lenyelni, hogy nem vagy, nem lehet,
kiköp az ember balra,
Vanessa, ó Vanessa,
s poklot üvölt az üres ágyban,
gyűri a lepedőt egymagában,
s csöpögnek belőle egy eskü szavai,
hogy aki téged mellbe lőtt,
az a féltékeny korzikai,
a nyílt utcán tegnapelőtt,
ép bőrrel meg ne ússza,
Vanessa, ó Vanessa.

10371974_10152820503214917_7946655185732779300_n

Október 15.: felolvasás az isztambuli Küçük Ayasofya Camiiban (VII. Uluslararası Istanbul Şiir Festivali).

 

10553348_10152808334874917_699462723241136914_n

Október 16. este fél 8. Isztambuli Magyar Intézet. A 7. Isztambuli Nemzetközi Költészeti Fesztivál ideje (október 14-17) alatt különleges irodalmi programra kerül sor az Isztambuli Magyar Intézetben: a Magyarországon már több helyen megvalósult Fényírás-projekt első alkalommal debütál külföldön. Az összművészeti live act során a szövegeket, a zenét és a vetítést, élő homokrajz bemutató egészíti ki. Felolvasnak – Aaron Blumm, Pál Dániel Levente, Szőllőssy Balázs. Zene – Panda Trió. Homokrajz – Tettamanti Ádám. Támogató a Szépírók Társasága.

VII. Uluslararası Istanbul Şiir Festivali’nın Macar katılımcıları aracılığıyla Merkezimiz özel bir edebiyat etkinliğine ev sahipliği yapacak. Daha önce Macaristan’ın pek çok yerinde gerçekleşen bu Edebiyat-Projeksiyon projesi ilk sefer yurt dışında gösterime geçecek. Etkinlikte şiir okumalara müzik, projeksiyon ve kum ressamı eşlik edecek. Okumacılar: Aaron Blumm, Dániel Levente Pál, Balázs Szőllőssy. Müzik: Panda Trió. Kum resammı: Ádám Tettamanti