Tag Archive: beszélgetés


GODOT Irodalmi Estek 53.

Mennyire lehet összeegyeztetni a munkát az alkotással, mennyiben rá van kényszerítve az ember, hogy a hivatásán kívül mással is foglalkozzon és ez hogyan épül be a hétköznapjaiba? Mennyire befolyásolja vagy teszi tönkre az alkotási folyamatot az ügyvezetés, egy másik kötelező munkafolyamat? A kenyérkereseti foglalkozás, ha nem azonos a kötői, írói tevényekséggel, ad-e lehetőséget és időt az alkotásra? Vannak esetek amikor termékenyítőleg hat, mert kitekintést nyújthat más világok felé? Pál Dániel Levente: Ügyvezető költő a 21. században című verseskötete ezt a témát feszegeti.

Beszélget, felolvas: Csobánka Zsuzsa, Kukorelly Endre, Pál Dániel Levente

Moderátor: Berka Attila

2011. március  9. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.


Vécsei Rita Andrea: Így él a költő – ebből kettő együtt (prae.hu, 11.03.16)

Netirodalom

GODOT Irodalmi Fesztivál

GODOT Irodalmi Fesztivál

Élő netirodalom. A hálózat hálózata, megosztások, hivatkozások, kommentek, zajlik az irodalmi élet a neten és a Facebookon, szinte mindenkiről lekövethető a kapcsolatrendszere: éppen kivel van jóban, melyik irodalmi csoportosulás tagja, a kommentekből egész élettörténetek követhetők. Élő net-irodalom címen létrejött egy olyan csoport a Facebookon, amelynek célja, hogy összegyűjtse azokat az irodalmi (és művészeti) kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a Facebookon jelennek meg és kísérleti jellegűek. A kép- és videó-megosztás sokkal inkább kísérleti, mint egy kötött irodalmi szöveg, a Facebook mint közösségi portál, forradalmi médium és kommunikációs tér alkalmas az egyes szövegek,alkotások publikálására is.

Felolvas és beszélget: Kálmán C. György, Lantos László Triceps, Pál Dániel Levente

Beszélgetőtárs: Falcsik Mari

Helyszín: Fogasház (VII. Akácfa u. 51.)

Időpont: 2010. november 11. (csütörtök) 14:00–15:30

Vécsei Rita Andrea beszámolója (prae.hu)

– beszélgetés Jászberényi Sándor haditudósítóval

Jászberényi Sándor a minimális számú magyar haditudósító egyike. A világ számos konfliktuszónájában készített interjút, riportot, filmet. A beszélgetés a rengeteg fotóval és soha be nem mutatott videóval színesített élménybeszámolókon túl elsősorban a háború mindennapos krízishelyzeteinek megoldásáról, az életveszélyes szituációkban érvényesülő iszlám-európai kulturális különbségekről és ezek kommunikációs vonatkozásairól szól – a közönség kérdéseiben és hozzászólásaiban bízva.

Helyszín: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudós Kávézó

Időpont: 2010. november 10. (szerda) 14:00–15:30

a kommunikációs tréning plakátja

a kommunikációs tréning plakátja

Marketing és irodalom

Augusztus 27-én 16 órai kezdettel moderálok egy kerekasztalbeszélgetést a szigligeti JAK táborban. Téma az irodalmi marketing.

Résztvevők: Barta András, Braun Róbert, Fekete Gergely, Gyarmati László

(Hangfelvétel ITT.)

 

Marketing és irodalom

Fotó: Dézsi Judit

 

Részlet Menyhért Anna szigligeti naplójából:

A marketingbeszélgetés. Külön plakát hirdeti, most megtudom a titkot, megtudom, mitől leszek sikeres. Lehengerlőek a résztvevők, különösen Braun Róbert. Tudják a tutit. Én ezt szívesen elhiszem, teljes figyelmemmel hallgatom őket, de zavar, hogy hülyének néznek, hülye amatőrnek, aki maga tehet arról, hogy nem lehet jobban eladni a könyveit. Braun Róbert kioszt mindenkit, aki kérdést tesz fel neki, de valójában nem ad választ a kérdésekre. Az elméleti fejtegetései viszont nekem részben újak és érdekesek. Az, hogy Esterházy lemásolta az Iskola a határont kézzel, egy oldalra, voltaképpen egy marketing gesztus, ettől vált Esterházy márkanévvé. Ilyeneket csináljunk, tessék.

Én nem vagyok marketingszakember. Ahhoz, mint megtudtuk, kell szegmentációs képesség, empátia, és a jövő elképzelésének készsége, valamint interdiszciplináris felkészültség, profizmus, fegyelem, irányított kreativitás, monotóniatűrés. De kétlem, hogy egy ilyen Ottlik-lemásolás ma akkora durranás lenne a sajtóban. És amikor 2000-ben először lettem JAKelnök, azt írtam a bemutatkozó szövegbe és a honlapra is, hogy a cél az, hogy a JAK márkanévvé váljon, amelynek a segítségével a fiatal írók ismertté válhatnak. De ez a márkanév csak az irodalmi életen belül működik, a nagyvilágba nem sikerül kilépni vele.

Továbbá, mondja Braun Róbert, nem a könyv a termék. Hanem egyrészt az a személyiség, akit mögé lehet tenni, másrészt az a fogyasztói vágy, hogy ha ilyet veszek, akkor ilyen és ilyen leszek. Eszembe jut, ezért dolgoznak a szingliregények annyi ruhamárka-névvel. Az sikkes. Ma Magyarországon nem sikkes dolog kortárs irodalmat olvasni. Barta Bandika példája, hogy brit képzőművészek hogyan futottak be egy reklámügynökség segítségével, a képzőművészetre könnyebben lehet érvényes. Az viszont igaz, hogy nemcsak anyagi, hanem szemléleti kérdésekről is szó van itt: a könyvek kiadási költségvetésébe igenis be kellene tervezni a reklámköltségeket. Megkérdem utána Bandikát, mennyi lenne az. 20 millió. Miközben 250ezerből jön ki egy JAKfüzet. És kellene hozzá mindenféle celebesítő technika, Fókusz-interjú, Blikk-hírek. És akkor talán. Ha kell ilyen áron is. És egy-két felfutatott egyén után talán-talán érdekessé válhat az, ha valaki író. Hát ez lenne a megoldás? A celebesítő technikák átvitele az irodalomra is?

De akinek sikerül, ahogy tegnap Reményi Jóska mondta, mint egy szupernova, ha kilövik, ránk többet nem néz le. Bár ott van a pozitív példa, amit Orcsik Roland említett tegnap, neves horvát írók összefogása, közös nagy PRakció a médiában.

Megkérdezem a beszélgetőket, akkor ezt úgy értik-e, hogy megfelelő marketinggel minden könyvet el lehet adni. Igen, úgy értik. Jó, de ne felejtsük, az irodalomban vannak azért ízlések, trendek, épp akkorok. Miért pont akkor talál be a Twilight-saga, amikor? Aztán elhúz magával más vámpíros könyveket, olyat is, ami 15 évvel korábbi, akkor a kutyát se érdekelt, most meg filmsorozat készül belőle. Mert megszólít valamit a közös kulturális tudatban, valami olyanra felel, ami éppen akkor kérdés. Azt mondja Bandika, nem az a cél, hogy a könyvet elolvassák, hanem hogy megvegyék. Na ja. A Harry Pottert el is olvassák.

GODOT IRODALMI ESTEK 28.

Miért meghatározó eleme az ellentétpárban való gondolkodás a nyugati kultúrának (kicsi/ nagy, helyes/helytelen, jó/rossz, ember/természet, nő/férfi)? Szerkesztő/nőket, író/nőket és tudós/nőket kérdezünk: Lehet-e téma a nőiség, melyek azok a női tapasztalatok, melyeket meg lehet/kell mutatni? Van-e női és férfi irodalom? Nyelvtanilag meghatározható-e a női írásmód?


FELOLVAS ÉS BESZÉLGET: Benedek Anna (szerkesztő, kritikus), Borgos Anna (pszichológus, nőtörténész), Erdős Virág (író, költő), Pál Dániel Levente (költő, szerkesztő)

MODERÁTOR: Czapáry Veronika (író)

Háttér videó montázsok: Fullkolor – Czapáry Kata fotóiból.


A rendezvényt támogatja: a Godot Kortárs Intézet (www.godot.hu), a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) és a Tűzraktér (www.tuzrakter.hu).

További információ: http://irodalom.godot.hu/