Tag Archive: ELTE Eötvös Kiadó


13344743_10154310641084917_7445049503262203306_n

Az ELTE Eötvös Kiadó 2006-ban jelent meg önállóan az interneten – a kiadói honlap rövidesen webáruházzá alakult. A bolthálózat fokozatos kiépülésével az immár harmadik generációs internetes könyváruház (www.eotvospontok.hu) az elmúlt években az érdeklődőkkel és vásárlókkal való online kapcsolattartás legfőbb színterévé vált. Az idén tavasszal elindított elektronikus publikációs projektünk, az ELTE Reader külön felületet (www.eltereader.hu) és alkalmazásokat (iOS-re és Androidra) kapott. Végül most – a könyvpiachoz közvetlenül vagy közvetve sem kapcsolódó egyetemi és külső megbízatásainkat is bemutatandó – útjára bocsátjuk kiadói honlapunkat (www.eotvoskiado.hu). Itt képet adunk a könyvkiadóban folyó munka eredményeiről, információkkal szolgálunk jelenlegi és leendő szerzőinknek, és – a blogbejegyzések révén – ízelítőt adunk a kiadó munkatársainak életéből, gondolataiból is. A kiadói élet e három szegmensének – a szerkesztőségi munka, az elektronikus fejlesztések és a kereskedelmi tevékenység – fejleményei a Facebookon két helyen, az Eötvös Körön és az ELTE Reader csoportban is nyomon követhetők.

eotvoskiado

ELTE Eötvös Kiadó

eltereader

Egyre nagyobb divat az e-könyvek kapcsán az oktatási anyagok digitalizálásáról beszélni, arra rámutatni, hogy a 21. században talán ideje lenne végre a kor technológiáját figyelembe véve, azt használva és kihasználva lépéseket tenni a tananyagok formáját és elérhetőségét illetően. Nem a nyomtatott könyvek ellenében kell ezzel komolyan foglalkozni, hanem amellett – a felhasználás sokoldalúságát hivatott követni a digitális formátum. Tény ugyanis, hogy az olvasás színtere megállíthatatlanul tolódik a digitális interfészek felé, amit persze lehet szeretni, vagy nem szeretni, attól még így van. Ma már egy ilyen interfész tud olyan minőséget produkálni, ami élvezhetővé teszi az olvasást, ráadásul olyan közvetlen előnyöket tud felmutatni, amit a nyomtatott formátum soha nem lesz képes: lehet keresni a szövegben, kijelölni részeket, amit automatikusan össze lehet ollózni egy fájlba, meg lehet osztani másokkal is ezeket, át lehet állítani a betűméretet, stílust, amivel komfortosabbá válik az élmény, és persze tényleg élményszerűvé lehet varázsolni a legunalmasabb szakszöveg fogyasztását is, ha épp úgy szottyan kedvünk. Ne vitázzunk most azon, hogy mely kortól időszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni, egyezzünk ki abban, hogy egy egyetemistának már csak ne vessük a szemére, ha digitális eszközzel abszolválja tanulmányait. Sőt, támogassuk ezt a trendet, mert hosszú távon olcsóbb, könnyebben fenntartható több szempontból is, és tulajdonképpen simán ki lehet kalkulálni egy win-win szituációt, hogy a kiadó, az oktató, és a felhasználó, vagyis a hallgató is nyerjen. Több modell is elképzelhető: lehet egyszerűen elsődlegesen digitális eszközre készült e-könyveket kiadni (ezt tesszük az AMERICANA eBooks esetében), vagy fel lehet építeni egy egész infrastruktúrát is alkalmazástól a tartalomig, ahogy azt az Eötvös Kiadó csinálja azELTE Reader alkalmazással. Ráadásul profin!

Adott egy egyetemi kiadó – van több ilyen is ugye az országban -, aminek elsődleges feladata nyilván az, hogy az egyetemi tananyag publikálásával foglalatoskodjon. Jönnek a jegyzetek, tanulmánykötetek, stb., és ezeket a hallgató szépen megvásárolja, tanulmányozza, és optimális esetben szépen le is vizsgázik a félév végén, mindenki boldog. No de miért ne lehetne áramvonalasabbá tenni az egészet úgy, hogy a hallgató egy jól irányzott koppintással is hozzá tudjon férni egyszerre több anyaghoz is, ha úgy vezérli a tudásvágy? Az Eötvös kiadónál gondoltak egyet, és egy teljes rendszert hoztak össze, amiben az egyetemi kiadványok – jelen pillanatban legalábbis – ingyen elérhetőek, de mindezt úgy oldották meg, hogy ne kelljen mindenféle helyről származó, mások által másra optimalizált olvasó applikációkkal bűvészkedni, hanem adnak egy ingyenesen letölthető alkalmazást a két vezető platformra, és ennyi: ezen keresztül lehet letölteni az olvasmányokat, ezzel lehet olvasni, stb. Végre valaki felismerte, hogy a mai mobilos penetrációval már bizony bátran neki lehet vágni ilyen projektnek, és én csak partvonalról szurkolok, hogy sikeres legyen a vállalkozás, mert egyértelmű, hogy ez a jövő.

Vannak persze problémáim az alkalmazással, de ugye az egészben a szép, hogy ha a Kiadó úgy találja, szépen frissítgeti majd a rendszert, és észrevétlenül optimalizálja az appot a felhasználói visszajelzések alapján. Jelen pillanatban én speciel a könnyebb indulást elősegítendő könyvelem el azt, hogy pdf-es oldalszerkezettel találkozom, és az erre jellemző zárt szerkesztési elv érvényesül, tehát nem tudok betűt átméretezni, így nagyításnál ide-oda swipe-olgatok, hogy a sor végére is eljussak, de könnyen lehet, hogy ez csak nekem zavaró, ki tudja, mások (pláne a célközönség) hogy olvas. Nem tudom egyébként, hogy nyitottabb lesz-e a rendszer, vagyis az itt elérhető kiadványok kikerülnek-e alternatív olvasóeszközökre is, vagy marad ez az áramvonalas megoldás, annyi viszont biztos, hogy az ELTE Reader örömteli vállalkozás, kiváló ötlet, és elsőre is igényes kivitelű alkalmazás: minél többen használják, annál jobb lesz, gondolom. Ha én egyetemi kiadó lennék, most gyorsan elkérném a receptet, nehogy lemaradjak!

Forrás: dragonweb.hu

Az ELTE Reader létrehozatalának egyik legfőbb célja, hogy korszerű és naprakész tananyagok összegyűjtésével, az oktatáshoz jól illeszkedő forrás- és segédanyagok elérhetővé tételével, a tanuláshoz és a követelményekhez kapcsolódó információk közreadásával segítsük az oktatók és a hallgatók munkáját.

Az oktatási tevékenység támogatása mellett az ELTE Reader fontos célja, hogy helyet biztosítson az egyetemen folyó tudományos munka eredményeinek, élénkítse az információcserét és olyan tudástárat hozzon létre, amely a szakemberek, az oktatók és a hallgatók számára egyaránt áttekintést nyújt az ELTE-n zajló kutatásokról.

Az ELTE Reader lehetőséget kínál arra, hogy az intézmény egésze, az egyetemi karok, szervezeti egységek és társaságok, a hallgatói képviseletek és csoportok bemutassák tevékenységüket, képzéseiket vagy szolgáltatásaikat. Dokumentálja az egyetemi közélet főbb eseményeit és új kommunikációs csatornát nyit az ELTE leendő, jelenlegi és egykori hallgatói felé.

Az ELTE Reader pillanatnyilag nyilvános béta-tesztüzemben működik. Azon dolgozunk, hogy az elérhető dokumentumok körét folyamatosan bővítsük, a kínálat sokszínűségét és az alkalmazási területek számát gyarapítsuk.

Az ELTE Reader honlapja: http://www.eltereader.hu/

Táblagépre vagy okostelefonra az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play-ről (Androidos készülékekre) vagy az iTunes-ról (IOS-es készülékekre).

Az ELTE Reader Facebook-csoportja, folyamatosan frissülő hírcsatornával, új megjelenésekkel ITT található.

Kérjük, amennyiben tudomása van olyan anyagokról, melyek hasznosságuk és fontosságuk miatt helyet érdemelnek és széles körben hozzáférhetővé tehetők az ELTE Reader digitális könyvtárában (pl. egyetemi jegyzetek, szöveggyűjtemények, konferenciakötetek, a pályázat szigorúsága miatt kereskedelmi forgalomba nem hozható fontos kiadványok, kutatások dokumentációja vagy az anyagi források szűkössége miatt “csak” digitálisan megjelentethető könyvek stb.), vegye fel velünk a kapcsolatot az eltereader@eotvoskiado.hu e-mail címen.

Hiszen ma már kevés csak jelen lenni a weben, de jól láthatóvá és könnyen megtalálhatóvá is érdemes válni – akár egy munkahelyi számítógépen, akár otthon, akár egy hosszú vonatút alatt vagy egy okostelefonon a dugóba ragadt buszon.

eltereader
Gyógypedagógiai Szemle az ELTE Reader könyvespolcán

Gyógypedagógiai Szemle szerkesztői mindig nyitottak voltak a technikai fejlődés kínálta lehetőségek felé, ezzel egyre több olvasót toborozva és egyre szélesebb olvasóközönséget elérve.

Öt évvel ezelőtti, 2008-as indulása óta a Gyógypedagógiai Szemle Online jelentősen beágyazódott nemcsak a szakmai, hanem a szélesebben értelmezhető online média világába is: a lap archívumának folyamatos gondozása mellett (számonként 10.000–20.000 olvasó) friss hírek, felhívások, képzési és konferencia-információk, könyvajánlók és -kritikák gazdagítják az webes felületet (kb. 50.000 egyedi látogató/hó), mely a párhuzamosan külön hírgyűjtő-csatornaként és közösségként is funkcionáló Facebook-csoporttal kiegészülve (több mint 2.000 tag) jelentős szerepet visz a hazai (illetve magyar nyelvű) széles körűen értelmezhető gyógypedagógiai témájú tájékoztatásban és információáramlásban.

A szerkesztőség másik következetes stratégiája – a folyóirat szakmai megerősítése és tematikus gazdagítása mellett – az esetenként talán “váratlan és meglepő” fúziókban való gondolkodás.

2008-ban egy informatikai céggel (PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft.) és a hozzá több szálon kötődő kulturális portállal (prae.hu általános művészeti portál) összefogva jött létre a Gyógypedagógiai Szemle Online, mely együttműködés azóta is eredményes és kölcsönösen gazdagítja a két érdeklődési terület egyikéről érkező nyitott olvasó tájékoztatását (pl. közös projektek, könyvek és kiadványok (Péterke-sorozat), átvett cikkek és hírek, kölcsönösen segített petíciók, folyamatosan fejlesztett és karbantartott informatikai háttér stb.).

Ettől eltérő logikájú, de jellegében hasonló nyitás az ELTE Eötvös Kiadó ELTE Reader nevű projektjében történő úttörő és aktív részvétel, mely alapvetően szintén a kölcsönösségen alapul:

  1. Gyógypedagógiai Szemle átadja az ELTE Reader részére teljes digitális archívumát, mellyel új olvasókat toboroz az új rendszer eltérő hálózatossága miatt (pl. az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar vagy a Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói, a tanárképzésben részt vevő hallgatók);
  2. az ELTE Eötvös Kiadó az ELTE Reader projekt szabványai szerint technikailag továbbfejleszti a Gyógypedagógiai Szemle archívumát: (a) az archív PDF állományokat belső navigációval látja el, illetve (b) keresőrendszerének köszönhetően a teljes anyagot még átláthatóbbá teszi a jelenlegi vagy leendő kutatók és hallgatók előtt.
Megköszönjük, ha ebben a munkában az Ön közreműködésére is számíthatunk. Kérdéseit, észrevételeit, javaslatait az eltereader@eotvoskiado.hu e-mail címen várjuk.

Projektindításnak nem is lehetett volna jobb hely, mint az Index főoldala pár héttel ezelőtt! A cikk itt érhető el: LINK

eltereader_index

Átváltozóban az Index.hu-n

Egy hónapon belül két könyvünk is az Index címoldalára került. Így érdemes, így jó tudományos könyvkiadást csinálni! Köszönjük! Fogadjátok szeretettel!

A szegények eltávolítása, családok vidékre költöztetése, rengeteg épület lebontása, fiatalok tudatos betelepítése és persze egy gazdasági világválság játszott többek között szerepet abban, hogy Budapest romkocsma-nagyhatalommá váljon. Merre tart ma a hetedik kerület és milyen társadalmi változások állnak a hátterében? Többek között erre is keresi a választ Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, és Olt Gergely szociológus, a február 19-én megjelenő Átváltozóban című tanulmánykötete. A szerzőkkel beszélgettünk.

Az Átváltozóban tanulmánygyűjteményt február 19-én mutatják be a FUGA kulturális központban.

Forrás: Parkolók helyett romkocsmák (Kalas Györgyi interjúja a szerzőkkel, Csanádi Gáborral, Csizmady Adrienne-nel és Olt Gergellyel)

Ezt a képet érdemes volt elmenteni. Tanulság: lehet olyan tudományos munkát csinálni, ami Index-címoldalra kerül!

A cikk itt érhető el: Laza Bálint: Pusztawifin csak emördzsönszifész jön

 

Netszótár az Index.hu-n

Netszótár az Index.hu-n

Eötvös Kiadó: eddig

Eötvös Kiadó: eddig

Eötvös Kiadó: eddig

A nőnapi tipográfia (hivatalosan: Dokumentumszerkesztés, tipográfia) óra vendégelőadója Pál Dániel Levente, az Eötvös Kiadó főszerkesztője volt. Az Eötvös Kiadót képviselte továbbá a csütörtök esti alkalmon Durmits Ildikó, a kiadó műszaki vezetője.

Az odafigyelő hallgatóság megtudhatta, mi a dolga általában véve a tipográfusnak, mi a dolga a gyakorlatban a szabálykövető tipográfusnak, miért nevezhetjük a mesterséget és a művészetet ötvöző alkalmazott művészetnek a tipográfiát. Szó esett betűhelyekről, ciceróról, a folyosókról vagy csatornákról, a soregyenről, a sorvégi szabályokról, az árva- és özvegy- elnevezésű fattyúsorokról, tompa és behúzott bekezdésekről, a kiemelés különféle módjairól, a tapadó jelekről. Kiderült, hogy mivel lehet egyeseket három sor vagy három sör után lenyűgözni, ez a lipcsei soresési szabály. Pál Dániel Levente beszélt a betűkről és betűcsaládokról.

Az előadást egy bemutató zárta a vizuális vs. kód alapú, valamint a hagyományos vs. CtP (computer to plate) vs. “szövegőssejtes” tördelés különbségeiről. A vizuális tördelés esetén azonnal látható az eredmény, ezen az elven működik a a legtöbb tördelőprogram, de még a Word is. Kódalapú ezzel szemben a HTML, illetve a szintén megemlített LaTeX. A hagyományos/CtP közti különbségtétel a nyomda(technológia)i munkafázisokat érinti. E kettőt egészíti ki (váltja fel) újabban a “szövegőssejt”-nek nevezett munkatervezés, azaz egy olyan kiadói munkafolyamat, amely a bármilyen médiumra való (minél költséghatékonyabb és gyorsabb) átalakításra fókuszál (például egy folyóirat megjelenhet webes felületen, másképpen kell optimalizálni táblagépre, illetve nyomtatáshoz – ám mindez néhány kattintással megoldható).

Köszönjük az érdekes, a tipográfia gyakorlati hasznosításába való bevezetést az Eötvös Kiadó munkatársainak!

Időpont: 2012. március 8.

Helyszín: ELTE BTK B/217

Szöveg és meghívás és forrás: Veszelszki Ágnes