Tag Archive: Facebook


Földrengés után

Földrengés után

Földrengés után

Reklámok

A Magvető Kiadó 2011. október 12-én a világháló nyilvánossága előtt rendezi meg Balla D. Károly Tejmozi című, most kiadott regényének rendhagyó online bemutatóját, amely egyben sajtókonferencia is. Megszólalnak a szakma jeles képviselői, olvashatók és hallhatók lesznek részletek a könyvből, mód nyílik kérdések feltevésére és megválaszolására – a kiadó képviselői és a szerző két órán át állnak az újságírók és az érdeklődők rendelkezésére. A Magvető most tart először internetes könyvpremiert; helyszínül a kiadó Facebook-oldalát választották.

Akik a könyvről kisfilmen beszélnek:

Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Zalán Tibor, Závada Pál

Akik szintén megosztják véleményüket:

Benedek Szabolcs (Népszabadság), Dömötör Ágnes (origo.hu), Jánossy Lajos (litera.hu), Juhász Katalin (Új Szó, Pozsony) Károlyi Csaba (Élet és Irodalom), Király Levente (Magvető Kiadó), Laik Eszter(Nők Lapja), Pál Dániel Levente (Prae.hu), Sántha József (revizor.hu), Szabó Róbert Csaba (Látó, Marosvásárhely)

Az eseményre 2011. szeptember 12-én 15 órai kezdettel kerül sor az interneten, a Magvető Kiadó Facebook-oldalán.

A Prae e-számáról (irodalmi tendenciákról, Facebook-irodalomról, új szövegfelfogásról stb.) Turi Tímea készített velem interjút a BArtók Rádió Társalgó c. műsorába.

Itt érhető el — ameddig.

Prae az E-ről

Többek közt az internetes irodalmi trendekről, az élő Facebook-irodalomról és az e-könyvkiadásról beszélgetett Kálmán C. György, Bodó Balázs, Balogh Endre és Pál Dániel Levente a Prae E-számának bemutatóján a Műcsarnokban. Ebből a beszélgetésből hallhatnak részleteket a Litera Rádióban.

e-prae

e-Prae

A Prae 44. számbemutatóján Balogh Endre az elmúlt bő évtized jelentősebb internetes irodalmi trendjeiről, Kálmán C. György az élő Facebook-irodalomról beszél, Bodó Balázs hétszer átkozza el a magyar e-könyv-kiadást, Pál Dániel Levente pedig kísérletet tesz a jövő filológiájának meghatározására. Utánuk bemutatkozik a Hajtűkanyar: Tallér Edina, Palágyi Ildikó Brigitta, Somogyi Aranka, Zilahi Anna és Kupa Júlia.

Bemutató: Műcsarnok, 2011. február 16. szerda 19:00

***

Forradalmi változás vagy kellemes lábvíz? Attól még, hogy demokratikusabb lett a média, még nem lett sokkal több a valóban minőségi kritikaírással foglalkozó ember. (Balogh Endre)

Minden vágyam az, hogy a magyar kiadói ipar a jövő évtizedben is virágozzék, de nem érdemli meg az életet, ha megöli közben a szöveget. Márpedig az, hogy a teljes szöveg terjedésétől való félelmében a kiadók lehetetlenné teszik a szöveg részeinek terjedését, használatát, ezzel a következménnyel jár. (Bodó Balázs)

A közösségi oldalakon (és itt persze elsősorban a Facebookra gondolok) sokkal nagyobb eséllyel ütközünk irodalmi művekbe (vagy irodalmi művekről folyó diskurzusba, vagy a mű készülésének folyamatába), mint amúgy, a hálózaton kívül. (Kálmán C. György)

Ha a humán tudósok számára technikailag nem lesz megoldható a keletkezett digitális szövegtenger vizsgálata, akkor korunk, a digitális kor a középkorhoz hasonló „sötét” jelzőt kap majd – csak azért, mert az utókor számára hozzáférhetetlen lesz, csöndben marad. (Pál Dániel Levente)

A szám teljes tartalma itt olvasható.

Netirodalom

GODOT Irodalmi Fesztivál

GODOT Irodalmi Fesztivál

Élő netirodalom. A hálózat hálózata, megosztások, hivatkozások, kommentek, zajlik az irodalmi élet a neten és a Facebookon, szinte mindenkiről lekövethető a kapcsolatrendszere: éppen kivel van jóban, melyik irodalmi csoportosulás tagja, a kommentekből egész élettörténetek követhetők. Élő net-irodalom címen létrejött egy olyan csoport a Facebookon, amelynek célja, hogy összegyűjtse azokat az irodalmi (és művészeti) kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a Facebookon jelennek meg és kísérleti jellegűek. A kép- és videó-megosztás sokkal inkább kísérleti, mint egy kötött irodalmi szöveg, a Facebook mint közösségi portál, forradalmi médium és kommunikációs tér alkalmas az egyes szövegek,alkotások publikálására is.

Felolvas és beszélget: Kálmán C. György, Lantos László Triceps, Pál Dániel Levente

Beszélgetőtárs: Falcsik Mari

Helyszín: Fogasház (VII. Akácfa u. 51.)

Időpont: 2010. november 11. (csütörtök) 14:00–15:30

Vécsei Rita Andrea beszámolója (prae.hu)

Élő net-irodalom

Kálmán C. Györggyel elindítottunk egy Facebook-csoportot, melynek célja, hogy összegyűjtse azokat az irodalmi (és művészeti) kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a Facebookon jelennek meg, amelyek a közösségi portált mint forradalmi médiumot és/vagy kommunikációs teret használják az egyes szövegek, alkotások publikálására.

Célunk, hogy észrevegyük, gyűjtsük és naplózzuk ezeket az ötleteket, jelenségeket. A csoport nyilvános, ezért szeretnénk, ha mindenki, aki észrevesz ilyen kísérletet, olvas ilyen kísérletről (akár magyar, akár nemzetközi viszonylatban), megosztaná.

Kálmán C. György esszéjének (Az élő net-irodalom néhány változata, ÉS, 2010/23., jún. 11.) gondolatmenetét két irányba vinném tovább, egyúttal a jelenség bemutatására általa mozgósított tudományterületeket – pl. műfajelmélet, kommunikációelmélet, filozófia stb. – két újabb területtel egészíteném ki: az egyik a filológia, a másik a webkettes marketing.

Egy tavalyi tanulmányomban (Philologia 3.0. In: Quo Vadis Philologia Temporum Nostrorum? Tinta) a filológia több ezer éves tudományának korunk problematikáját feloldó aktualizálását „philologia 3.0″-nak (és/vagy kiberfilológiának) kereszteltem. A számítógépes programok verziószámadási szokását nevébe beidéző philologia 3.0 a legújabb, pár év alatt abszolút teret hódító médiumváltást jelöli. Gondolok itt többek között az SMS, a chat, az e-mail, a közösségi oldalak, blogok vagy a csiripelő-csatornák (Twitter, Google Buzz) felületén zajló kommunikáció megjelenésére, tömeges elterjedésére és az ezekkel járó olyan új kihívásokra, amivel egy filológusnak szembesülnie kell. Új kérdésfeltevéseket és kutatási módszereket kell majd kidolgoznia, ha a korunkban előforduló jelenségekkel, például a totális szóródással vagy anonimitással találkozik. Ehhez jön még a Kálmán C. által is felsorolt rendkívül sokféle paratextus, a Long tail hatásról nem is beszélve.

Száz év múlva, ha egy „kiberfilológus” éppen Falcsik Marit vagy Péterfy Gergelyt választja kutatási témául, vagy az ő kritikai kiadásukat állítja össze, akkor kihagyhatatlan lesz, hogy az illető szöveg első megjelenési helye a Facebook volt, akkor kihagyhatatlan lesz az ott szereplő kommenteket is szerepeltetni. Nagy kincs lesz – ahogy nagy kincs manapság egy-egy múlt század eleji kávéházi beszélgetésről írt naplóbejegyzés is. S kihagyhatatlan lesz az is, hogy Péterfy Gergely 2010. június 12-én 11 óra 8 perckor „Bloo for Android” segítségével, „Kép a képben: Facebook a Kert Könyvében. Készül a holnapi folytatás, 27. fejezet a Pannon Mesében” megjegyzéssel egy fotót tölt fel.

Nézzük mindennek a másik oldalát: a szerző online jelenlétét mint az általa tudatosan vagy ösztönösen produkált (ön)reprezentációt és (ön)recepciót, azaz (ön)marketinget. Példának vegyük Simon Mártont, akinek első kötete a könyvhétre jelent meg. Simon magyarországi kontextusban trendmutató ösztönnel kötetének rajongói klubot hozott létre a Facebookon. Így összeszervezte egyfelől azokat, akik szeretik a verseit (sok egymás számára ismeretlent, egyre több számára is ismeretlent), másfelől egy élő, már több száz fős közegben egyben tartja és folyamatosan frissíti a kötet történetét, recepcióját, mindez kiegészül olvasói véleményével és egy szubjektív réteggel, ami különbözik a „magánember” Simon Facebook-aktivitásától.

A csoportról én is úgy értesültem, ahogy bármely más Facebook-hullám eljuthat bárkihez: az üzenőfalon láttam, hogy közös ismerőseink csatlakoznak. Netre hálózott életterem rengeteg témája közt felbukkant ez is – diszkréten ismerőseim hangulatai és fotói között. Körülbelül úgy, mintha egy nagyobb társasággal beszélgetve fél füllel hallottam volna egy munkahelyi anekdota és egy meccs-elemzés között. Ehhez tudni kell, hogy a Facebookon minden aktivitásom naplózódik üzenőfalamon, megjelenik ismerőseim előtt a „közös” üzenőfalon. Azaz mindenki, aki szereti első kötetét, azonnal első kötete reklámfelületévé válik. Pont ez a megnyerő: visszahozza az egyik legősibb marketing-kommunikációs forma, a szájról szájra terjedő hír létjogosultságát.

Egy másik példát Csobánka Zsuzsa költővel együtt találtunk ki. Új könyvem dedikálását valós időben tudósítottuk a Facebookon. Lehetett volna a Twitter is, de „itt” „él” legtöbb ismerősünk. S így a jelen nem lévőket be lehetett vonni a hangulatba, a meginduló beszélgetéssel kontinensnyi távolságból is aktív részessé tenni. Ahogy lehet majd a könyvbemutató(ko)n is vagy pár év múlva majd pl. a könyvhét majd’ minden asztalánál… – érdekes virtuális szövegtér képződne.

Mi mindebből a konklúzió? Ami ma online aktivitás – legyen szó egy vers publikálásáról vagy egy könyv befogadástörténetéről vagy egy real-time irodalmi tudósításról – az egyszerre (ön)marketing, holnap már visszakereshető, azaz a recepciótörténet része, holnapután pedig kutatható, azaz a filológia tárgya lesz.

Élet és Irodalom, LIV. évfolyam 25. szám, 2010. június 25. (LINK)