Tag Archive: irodalom


igazság/nem/igazság

Az előadás azt a pillanatot szeretné megragadni és bemutatni, amikor az igazság és nem-igazság a párbeszéd vagy a párbeszéd hiánya során olyan konfliktushelyzetek lehetőségét hozza elő, amely szépirodalmi művek esetén a tragédia kibontakozásának katalizátora, valós(közeli) szituációkban pedig szinte szépirodalmilag is ábrázolható tömörséggel és komplexitással jelenik meg. A pillanat adott ugyanúgy a férfi-nő kapcsolatban, mint a legváltozatosabb kommunikációs helyzetekben, a hétköznapi beszédtől kezdve a politikai vagy diplomáciai kommunikációig. E pillanat körülrajzolhatóságában a legerőteljesebb momentum az, amikor az igazság és a nem-igazság a résztvevők között pillanatok alatt helyet cserél, melynek egyik oka – több másik mellett – a túlzás, ahogy azt Ismail Kadare is leírta az ógörög drámai szituációk balkáni továbbélése kapcsán.

Időpont: 2012. május 18.

Helyszín: ELTE Doktori Kiválóság Központ, Ifjúsági épület

A Trauma, gender, irodalom c. konferencia teljes programja itt olvasható.

Netirodalom

GODOT Irodalmi Fesztivál

GODOT Irodalmi Fesztivál

Élő netirodalom. A hálózat hálózata, megosztások, hivatkozások, kommentek, zajlik az irodalmi élet a neten és a Facebookon, szinte mindenkiről lekövethető a kapcsolatrendszere: éppen kivel van jóban, melyik irodalmi csoportosulás tagja, a kommentekből egész élettörténetek követhetők. Élő net-irodalom címen létrejött egy olyan csoport a Facebookon, amelynek célja, hogy összegyűjtse azokat az irodalmi (és művészeti) kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a Facebookon jelennek meg és kísérleti jellegűek. A kép- és videó-megosztás sokkal inkább kísérleti, mint egy kötött irodalmi szöveg, a Facebook mint közösségi portál, forradalmi médium és kommunikációs tér alkalmas az egyes szövegek,alkotások publikálására is.

Felolvas és beszélget: Kálmán C. György, Lantos László Triceps, Pál Dániel Levente

Beszélgetőtárs: Falcsik Mari

Helyszín: Fogasház (VII. Akácfa u. 51.)

Időpont: 2010. november 11. (csütörtök) 14:00–15:30

Vécsei Rita Andrea beszámolója (prae.hu)

Marketing és irodalom

Augusztus 27-én 16 órai kezdettel moderálok egy kerekasztalbeszélgetést a szigligeti JAK táborban. Téma az irodalmi marketing.

Résztvevők: Barta András, Braun Róbert, Fekete Gergely, Gyarmati László

(Hangfelvétel ITT.)

 

Marketing és irodalom

Fotó: Dézsi Judit

 

Részlet Menyhért Anna szigligeti naplójából:

A marketingbeszélgetés. Külön plakát hirdeti, most megtudom a titkot, megtudom, mitől leszek sikeres. Lehengerlőek a résztvevők, különösen Braun Róbert. Tudják a tutit. Én ezt szívesen elhiszem, teljes figyelmemmel hallgatom őket, de zavar, hogy hülyének néznek, hülye amatőrnek, aki maga tehet arról, hogy nem lehet jobban eladni a könyveit. Braun Róbert kioszt mindenkit, aki kérdést tesz fel neki, de valójában nem ad választ a kérdésekre. Az elméleti fejtegetései viszont nekem részben újak és érdekesek. Az, hogy Esterházy lemásolta az Iskola a határont kézzel, egy oldalra, voltaképpen egy marketing gesztus, ettől vált Esterházy márkanévvé. Ilyeneket csináljunk, tessék.

Én nem vagyok marketingszakember. Ahhoz, mint megtudtuk, kell szegmentációs képesség, empátia, és a jövő elképzelésének készsége, valamint interdiszciplináris felkészültség, profizmus, fegyelem, irányított kreativitás, monotóniatűrés. De kétlem, hogy egy ilyen Ottlik-lemásolás ma akkora durranás lenne a sajtóban. És amikor 2000-ben először lettem JAKelnök, azt írtam a bemutatkozó szövegbe és a honlapra is, hogy a cél az, hogy a JAK márkanévvé váljon, amelynek a segítségével a fiatal írók ismertté válhatnak. De ez a márkanév csak az irodalmi életen belül működik, a nagyvilágba nem sikerül kilépni vele.

Továbbá, mondja Braun Róbert, nem a könyv a termék. Hanem egyrészt az a személyiség, akit mögé lehet tenni, másrészt az a fogyasztói vágy, hogy ha ilyet veszek, akkor ilyen és ilyen leszek. Eszembe jut, ezért dolgoznak a szingliregények annyi ruhamárka-névvel. Az sikkes. Ma Magyarországon nem sikkes dolog kortárs irodalmat olvasni. Barta Bandika példája, hogy brit képzőművészek hogyan futottak be egy reklámügynökség segítségével, a képzőművészetre könnyebben lehet érvényes. Az viszont igaz, hogy nemcsak anyagi, hanem szemléleti kérdésekről is szó van itt: a könyvek kiadási költségvetésébe igenis be kellene tervezni a reklámköltségeket. Megkérdem utána Bandikát, mennyi lenne az. 20 millió. Miközben 250ezerből jön ki egy JAKfüzet. És kellene hozzá mindenféle celebesítő technika, Fókusz-interjú, Blikk-hírek. És akkor talán. Ha kell ilyen áron is. És egy-két felfutatott egyén után talán-talán érdekessé válhat az, ha valaki író. Hát ez lenne a megoldás? A celebesítő technikák átvitele az irodalomra is?

De akinek sikerül, ahogy tegnap Reményi Jóska mondta, mint egy szupernova, ha kilövik, ránk többet nem néz le. Bár ott van a pozitív példa, amit Orcsik Roland említett tegnap, neves horvát írók összefogása, közös nagy PRakció a médiában.

Megkérdezem a beszélgetőket, akkor ezt úgy értik-e, hogy megfelelő marketinggel minden könyvet el lehet adni. Igen, úgy értik. Jó, de ne felejtsük, az irodalomban vannak azért ízlések, trendek, épp akkorok. Miért pont akkor talál be a Twilight-saga, amikor? Aztán elhúz magával más vámpíros könyveket, olyat is, ami 15 évvel korábbi, akkor a kutyát se érdekelt, most meg filmsorozat készül belőle. Mert megszólít valamit a közös kulturális tudatban, valami olyanra felel, ami éppen akkor kérdés. Azt mondja Bandika, nem az a cél, hogy a könyvet elolvassák, hanem hogy megvegyék. Na ja. A Harry Pottert el is olvassák.

Élő net-irodalom

Kálmán C. Györggyel elindítottunk egy Facebook-csoportot, melynek célja, hogy összegyűjtse azokat az irodalmi (és művészeti) kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a Facebookon jelennek meg, amelyek a közösségi portált mint forradalmi médiumot és/vagy kommunikációs teret használják az egyes szövegek, alkotások publikálására.

Célunk, hogy észrevegyük, gyűjtsük és naplózzuk ezeket az ötleteket, jelenségeket. A csoport nyilvános, ezért szeretnénk, ha mindenki, aki észrevesz ilyen kísérletet, olvas ilyen kísérletről (akár magyar, akár nemzetközi viszonylatban), megosztaná.