Tag Archive: könyvkiadás


Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját

Kevés dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb. (Bartis Attila) 

JAK+PRAE.HU, 2011.

Aaron Blumm: Biciklizéseink Török Zolival
Biciklizéseink Török Zolival

Aaron Blumm: Biciklizéseink Török Zolival – Sinkovics EdE rajzaival

Aaron Blumm Biciklizéseink Török Zolival című prózakötete a vajdasági szerző harmadik könyve. A korábban blogként olvasható rövid történetek a kötetben összeolvasódnak, a történetek mellett álló illusztrációk segítségével sajátos hangulatú utazásra hívják az olvasót.

„Olykor azt hiszem, hogy Zolit csak álmodom. Pedig minden pillanatban érzem az ízét a számban, és minden pillanatban érzem a keménységét a lábam között. És érzem a nyelvét is, ahogy simogat, a fogait, ahogy néha finoman, néha durván belém harap, de leginkább a tekintetét érzem magamon, pedig tudom, hogy más nem is láthatja, hogy látom: a szemével követi minden mozdulatom.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Orcsik Rolandnak.

JAK+Symposion+PRAE.HU, 2011.


Deres Kornélia: Szőrapa
Szőrapa

Deres Kornélia: Szőrapa

Deres Kornélia Szőrapa című verseskötetének megjelenése sokak által várt esemény. A Puskin utca című folyóirat szerkesztőjeként és a Telep-csoport egyetlen női tagjaként feltűnt Deres Kornélia nemzedéke egyik legkiválóbb költőnője. A Szőrapa című kötet egy apa-történet kibontása és folyamatos újrafogalmazása, amely az elbeszélhetetlenség, a tragikum, a mítosz és az irónia határán egyensúlyoz. Az apa figurája köré mítikus világot épít, hol zsarnok, hol áldozat, hol fenséges, hol hitvány figuraként látjuk feltűnni. A kötet egésze akár egyfajta verses regényként is olvasható, melynek narratív mozgásait az elbeszélő és az apa figurájának örökké változó hierarchiája és párbeszédkészsége befolyásolja.

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Pollágh Péternek.

JAK+PRAE.HU, 2011.


Szabó Marcell: A szorítás alakja
A szorítás alakja

Szabó Marcell: A szorítás alakja

Szabó Marcell A szorítás alakja című verseskötete a fiatal költő első könyve. Márton László így ír Szabó Marcell költészetéről a litera.hu-n: „Ezek a versek a garas letevéséről, a mindenkori utolsó szavakról szólnak. A költői megszólalás tárgyát felvillantják, egyszersmind monásszá is alakítják. Így lesz a bonyolult vergődésből homályos engedmény, az összetett fahasábból egynemű végszó. Amikor a versben megszólaló Én azt mondja, hogy: «Egész életemben csak üres akartam lenni», akkor ebben nemcsak a telítettség indirekt állítását vesszük észre, hanem a középkori misztikusok elgondolását is a teremtés aktusáról, vagyis, hogy a teremtő a világ létrehozásakor kiüresíti magát. Ebben a szándéknyilatkozatban nem a homo faber gőgje szólal meg, hanem annak egyszerű, de messzire vezető tudása, hogy a költői aktus egyszersmind létesítés, az pedig áldozathozatal.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Varga Mátyásnak.

JAK+PRAE.HU, 2011.


Friss dió – A Műhely Kör antológiája
Friss dió

Friss dió – A Műhely Kör antológiája

Friss dió a Műhely Kör antológiája. Márton László utószavában ezt írja a körről: „A Műhely nincs hivatalosan bejegyezve. Nincs postacíme. Nincs pecsétje. Nincs vezetősége, nincs választmánya, nincs hivatalos tagnévsora. Értelemszerűen tagdíjbevétele sincs. Nincs szabályzata, legfeljebb íratlan illemszabályai vannak. A találkozókról nem készül sem jegyzőkönyv, sem hang- vagy videofelvétel. A Műhely egyszerűen csak van. Működik.”

Köszönet a könyv szerkesztésében vállalt munkájáért Benedek Szabolcsnak.

JAK+PRAE.HU, 2011.

Balázs Géza: Sms-nyelv és -folklór

Balázs Géza: Sms-nyelv és -folklór

Balázs Géza: Sms-nyelv és -folklór

Az sms még nincs húszéves technológia, magyarországi elterjedtsége alig másfél évtizedes, s máris egyedi nyelvhasználati módott hozott létre, amelyet nevezhetünk új beszéltnyelviség vagy – Balázs Géza meghatározásával – másodlagos szóbeliségnek. Ebben a kötetben a szerző sms-tanulmányait adja közre az elektronikus graffitinek nevezett sms-faltól a 2002. évi sms-választási hadjáraton át az sms-folklórig, sms-retorikáig. A szöveget együtt olvasva látható, hogy egy sajátos részdiszciplína van kialakulóban.

Magyar Szemiotikai Társaság – Inter Nonprofit Kft. – PRAE.HU, 2011.

Részletes tartalom ITT.

Megrendelhető a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodától.

 

 


Add ide a drámád!

Add ide a drámád!

Add ide a drámád! – A József Attila Kör és a Merlin Színház felolvasó-színházi sorozata

Hogy miről ismerszik meg a fiatal dráma – ifjú vagy csupán pályakezdő szerzőjéről, új trendek követéséről, friss szellemiségéről, esetleg egy rokonkedélyű rendező iránti vágyáról –, nehéz megmondani.

A fiatal magyar dráma lappang. Ilyen a természete. Gyakran az asztalfiókban lakik. Vagy olvasatlan fájlokban. Titokban nézőkről, kihangosításról, fényekről álmodik. És talán már meg is érett rájuk. Ezért néha nem árt neki egy kis infúzió a színházi–irodalmi (zárt)osztályról. Ez a könyv éppen ilyen szív- és hangerősítő kíván lenni.

A József Attila Kör és a Merlin Színház által kiírt Add ide a drámád! pályázatra olyan szövegek érkezését vártuk, amelyeket eddig még nem mutattak be sehol, nem kerülhettek közönség elé. Egy irodalmi egyesület és egy színház – a dráma két határőre – fogott össze, hogy esélyt adjon, és a kiválasztott darabokat felolvasószínház és könyv formájában egyaránt bemutassa, támogassa, Novák Eszter zenész-színész osztályának közreműködésével a Színművészeti Egyetemről. Így szervesül publikáció és előadás: irodalom és színház. Persze, egy jó előadáshoz önmagában kevés a jó szöveg, de azért hátránynak biztosan nem mondható. Ez a könyv útikalauz a felolvasó-színházi sorozathoz, ugyanakkor a drámaantológiák minimális száma miatt hiánypótló szerepet is betölt.

Szerk.: Deres Kornélia és Herczog Noémi. JAK – PRAE.HU, 2011.

Mohai V. Lajos: Az emlékezés melankóliája

Mohai V. Lajos: Az emlékezés melankóliája

Mohai V. Lajos: Az emlékezés melankóliája

„Budapest, Nagykanizsa, Prága. Színe esőszürke. Melankólia, saját halottak, temetők. Elmerül az emlékezetben, a saját és a közös időben. Mohai V. Lajos úgy néz a múltba, mintha sosem pislogna. Felrajzolja a természetet, a városi tájat és az embereket. Már-már meditáció ez: a test és a szellem együttes meditációja.

Szimonidész egyszer részt vett egy lakomán. Miután kihívták a palotából, beszakadt a mennyezet, a felismerhetetlenségig összeroncsolva a házigazdát és vendégeit. Szimonidész, a költő viszont el tudta mesélni, ki hol ült az asztalnál. Így neki köszönhették a hozzátartozók, hogy eltemethették az áldozatokat. Ahogy Cicero meséli, ez az emlékezet születésének története.

Mi irányítja ebben a könyvben az emlékezés figyelmét?Többnyire itt is a halál, a pusztuló világ, de az annak ellentmondani kívánó emberi törekvéshez, a társhoz is odafordul, legyen az ember vagy kutya.

Kérdése nem az, hogy sikerül-e emlékezni, hanem az, mit hoz így létre. Mohaival megközelíthetjük azt, aminek a neve közép-európai spleen.”


Nemes Z. Márió: Bauxit

Nemes Z. Márió: Bauxit

Nemes Z. Márió: Bauxit

Nemes Z. Márió kötetét régóta várjuk már. Ahogy az elsőt, ezt is k. kabai lóránt szerkesztette. Egy vers, melyet a szerző könyve borítójának hátsó oldalán is idéz.

December 15-én szerda este a 7 órától a Műcsarnokban két könyvet mutatunk be. Az emlékezés melankóliája címmel jelenik meg Mohai V. Lajos első prózakötete, erről Balogh Endre beszél. Nemes Z. Márió második verseskötetéről Harcos Bálint beszélget a szerzővel.

Új PRAE.HU könyv jelent meg

Pollágh Péter: A Cigarettás

Pollágh Péter: A Cigarettás

A Cigarettás Pollágh Péter (Tatabánya, 1979) költő, író, szerkesztő negyedik kötete, második a PRAE.HU-nál. A borítón Fehér László Lépcsőn II. című festménye látható.

A Cigarettás mesél. Szeretetről, vezeklésről, árulásról, megkísértésről. 79-ről, a Kávé térről, Víziről és Ecsédiről. És a nyelvről, mindenek felett. Mintha Pollágh Péter második, Fogalom című kötetét mesébe mártották volna. Az ottani nyelv ezúttal varázskalapba öltözik, de ugyanolyan kérlelhetetlen marad: „az előszörre / nincsenek szavak, / se szók”. Kétszemélyes, féléber utazás ez, álomsubák alatt, Pompej és Baton Rouge felé.

Kemény István és Darvasi László fülszövege itt olvasható.

    Új PRAE.HU könyv jelent meg

    Deák Botond: Egyszeri tél

    Deák Botond: Egyszeri tél

    A vers a vállán viszi, cipeli a szót, botladozik, térdre hullta után újra és újra nekiveselkedik, mint a partizánfilmek hőse tárnyi lőszerrel a testében. Nem szégyelli beismerni azt sem, ha kiderül, hogy körbe-körbe jár. A vershelyzet, amikor megíródna, kimondásra kerülne a vers, ez a pillanat nyílik meg: a vershelyzet, amikor a költészet felfüggesztődikegybezárva lenni “egy kiforrott tollal karanténban”.

    Valaki erősen ír és közben túlbeszéli a saját hangja. Deák Botond kötetében nem az a vers szól, amit olvasunk. Ez azonban nem tölti el boldogsággal a verset, ellenkezőleg, próbál az eltűnő szavak után szólni. A versek nem erről, hanem így szólnak. A költészetről, a szavakról szenvedélyes monotóniával. Nincs komolytalankodás, nincs önsajnálat sem. Lehet, hogy a bánat egy nagy óceán, de most elszántan tempóz a vers, miközben a kar könyékig az iszapba csapkod, a has meg sztrádát szánt a mederbe a kagylóknak. (Z. Kovács Zoltán fülszövege)

    JAK+PRAE.HU, 2010. 1.490 Ft

    Bizarr játékok

    Bizarr játékok

    Bizarr játékok – Fiatal irodalomtörténészek fiatal írókról-költőkről

    10 költő/író és 10 kritikus, akik közül nem egy maga is költő/író. Egyfelől szép párbeszédkísérlet ez a könyv, hiszen ki tudja, a pályatársról alkotott vélemény mikor válik inspiráló tényezővé az életműben. Másfelől ki tudja, ez a néhány 35 év alatti irodalmár nem rajzol-e ki olyan nemzedéki metszéspontokat, amelyeken érdemes elgondolkodni a fiatal irodalom és az irodalmi nyelv szerelmeseinek. Az itt megjelenő szövegek 2009-es JAK Tanulmányi napok előadásainak szerkesztett változatai. A könyv szeptembertől lesz a boltokban, ám letölthető a JAK honlapjáról is.

    JAK+PRAE.HU, 2010. 152 oldal, 1.490 Ft


    Kele Fodor Ákos: Textolátria

    Kele Fodor Ákos: Textolátria

    Kele Fodor Ákos: Textolátria

    Kele Fodor Ákos képverseivel is, verseivel is bebizonyítja nekünk, hogy él az a régi költői hagyomány, amelyik komoly mesterségbeli tudást igényelt mindazoktól, akik arra a nagyon is ingoványos talajra tévednek, amit költészetnek nevezünk. A szóval, a mondattal, de mindenekelőtt a betűvel való foglalatosság a nagyfokú művészi érzékenység mellett szakmai kompetenciát is igényel, az ismereteknek olyan tárházát, ami nélkül könnyen zsákutcába juthat a fiatal, vagy éppen kevésbé fiatal szerző. Kele Fodor Ákos, munkái alapján ezt bizton állíthatjuk, olyan érzékeny és tehetséges alkotó, aki nem csupán meghódítani akarja, de magabiztosan ismeri is azt a territoriumot, ahova ezzel a kötetével belép.

    A képversek, különösen azok időszámításunk előtti változatai, így például az ógörög Theokritosz munkái, vagy éppen Szenczi Molnár Albert és Moesch Lukács művei a 17. századból, mindig is – az esztétikai élményen túl – mágikus szerepet is betöltöttek. Egyetlen példa: a négyzet alakú képversnek – lásd Szenczi Molnár Cubus című munkáját – erő és egészség megőrző hatást tulajdonítottak. Ugyanakkor rejtvények is voltak ezek a művek, ami azt jelentette, hogy mintegy arra kívánják rávenni az egyes szerzők az olvasójukat, hogy ne lépjen túl olyan gyorsan egy-egy versen, hanem próbálja megfejteni, mint valamiféle titkot, az adott szöveg, betűkép, képvers rejtett üzenetét. A rejtvényszerű titkos üzenetre kézenfekvő és klasszikus példák lehetnek Balassi Bálint egyébként hagyományos formájú verseinek az akrosztichonjai, ezekben a költeményekben, mint tudjuk, a sorok kezdőbetűit is össze kell olvasni. Vagyis, mondja az ilyen jellegű alkotás szerzője, álljunk meg egy pillanatra a “rohanó világban”, és időzzünk el egy-egy mű esetében annak felfejtésével: ezzel is valamiféle meditációra, vagy éppen szellemi játékra invitálja az olvasót.

    Kele Fodor Ákos a legjobb munkáiban szintén ezt teszi. Nem elsősorban avantgárd tehát – ez a jelző sokaknak eszébe juthat a “képvers” szó hallatán – hanem sokkal inkább annak a tudós-, mágikus- és rejtvényköltészetnek a megújítója, amely hagyomány mindig jelen volt az emberi kultúrában, amióta az írott szó létezéséről beszélhetünk. (Petőcz András ajánlása)

    JAK+PRAE.HU, 2010. 70 oldal, 1.490 Ft


    Ayhan Gökhan: Fotelapa

    Ayhan Gökhan: Fotelapa

    Ayhan Gökhan: Fotelapa

    Apaszótár. Könnyű volna azt írni ennek a kötetnek a fülszövegébe, hogy Ayhan Gökhan versei az idegenség érzésének versei. Felületes és igazságtalan volna a Név idegenségét kiterjeszteni a versek világának idegenségérzésére. Az anyanyelv szavai is ugyanúgy képesek az idegenség és otthontalanság világát megteremteni a beszélő körül, mint egy idegen nyelv üzenete. Az anyanyelv szavai Ayhan Gökhan verseiben az Apa világát faggatják. A tragikusan eltűnő apát megidéző tárgyak, emlékek nevei az Apa neveivé válnak, mint az apafotel. Ismerős voltuk ellenére is idegen nevek és szavak ezek, hiszen az eltűnt apát idézik vissza az Apa számára idegen nyelvben. Pedig mégis az Apa ebben a kötetben minden hasonlat alapja. A kifejezés és a megfogalmazás keresése az Apa utáni nyomozás. Az Apa a nyelv eltűnő és megfoghatatlan voltáról tanúskodik. Az Apa az emlékekben van jelen, hiánya jelzi jelenlétét. A betegség neve, az intimitás hiánya, a szeretet elgondolhatatlansága: vagyis a nyelv elvesztése és megtalálása a kötet drámai tere. Egy erős, tárgyias, költői nyelv szól itt az apához. Apanyelv. (Borbély Szilárd ajánlása)

    JAK+PRAE.HU, 2010. 84 oldal, 1.490 Ft


    k.kabai lóránt: klór

    k.kabai lóránt: klór

    k.kabai lóránt: klór

    Évtizedek óta hajtogatjuk, hogy a magyar líra nagy öröksége milyen nyűgözően hat az újonnan színre lépőkre, de ez a szólam igazán csak a kétezres években vált aktuálissá. Az irodalom mostanra vesztette el polgár(i elő)jogait, s akik a gyökeresen megváltozott közegben megszólalnak, az unalmas, tét nélküli epigonizmust csak a nyelv rendkívül kockázatos, radikális útkeresésével kerülhetik el. Ilyen fajta hang k.kabai lóránté, akinek az elmúlt években írt versei következetesen és egyre intenzívebben közvetítik ezt a nyelvi munkát. A nyelv kíméletlen vizsgálata persze a személyiség kíméletlen analízisével párosul. Öntetszelgés és önsajnálat nélküli líra az övé — épp így és ezért megrendítő, avíttasan merem írni: szívhez szóló. (Reményi József Tamás ajánlása)

    JAK+PRAE.HU+SZOBA KIADÓ, Budapest-Miskolc. 126 oldal, 1667 Ft.

    Marno János: A semmi esélye

    Marno János: A semmi esélye

    Marno János szándékos kívülállása ellenére a fiatal költőgeneráció meghatározó „elődje” tud lenni költői életművével. Idén a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjban részesült. A semmi esélye címmel jelenik meg új verseskötete a 2010-es Ünnepi Könyvhétre, szombaton és vasárnap egyaránt 15 és 16 óra közt dedikálja kötetét a József Attila Kör standjánál. Június 16-án, 17 órától Dunajcsik Mátyás és Nemes Z. Márió mutatja be az Írók Boltjában.

    A semmi esélye című kötethez készült egy könyvjelző, melyben maga a szerző világítja meg, miért ezt a címet választotta. „Azt hiszem, magamnak is mint olvasó(m)nak tartozom egy rövid magyarázattal, hogy miért inkább A semmi esélye, mint mondjuk a korábban fölvetődött, majd végül csak egy ciklus élére került Kész Nárcisz lett a jelen könyv címe. Mert sokáig szerettem én a Kész Nárciszt, úgy éreztem, ha Nárcisz készül, akkor annak nem maradhat el túl sokáig a fejleménye sem, nem lévén azonban derűlátó alkat, a kimerülése, vagyis a kimerültsége mellett voksoltam, amit a Kész Nárcisz visszhangzott a fülemben. Mint amikor vízzel eltömött hallójáratunk miatt kong a fejünk a saját szavunktól. Na de épp ezt kezdtem lassacskán megelégelni; ezt a kellemetlenné váló bensőségességet, a szó koponyaűri akusztikáját, a szóét vagy a köhintését vagy éppen a nyelését, illetve a zörgetését, amivel hiába próbálunk benyitni a labirintusba, a víz nem enged. (…) Jártam-keltem tehát, törtem a fejemet, átolvastam a ciklusokat, újrajártam a vers-színhelyeket, de semmi; sehol semmi esélye egy átfogóbb, az apróságokra is figyelő-figyelmeztető főcímnek.

    PRAE.HU+Palimpszeszt, 2010. 176 oldal, 2.750 Ft


    Ariane Mnouchkine: A jelen művészete – Beszélgetések Fabienne Pascaud-val

    Ariane Mnouchkine: A jelen művészete

    Ariane Mnouchkine a XX. század második felének egyik legjelentősebb, ráadásul a mai napig aktív rendezőegyénisége. Neve összefonódott az általa 1964-ben alapított Théâtre du Soleil-jével (Napszínház), amely nem csak hazájában, Franciaországban vált mára érettségi tétellé, de bemutatóit évtizedek óta kultikus tisztelet övezi világszerte.

    A Mnouchkine által vezetett társulat társadalmi elkötelezettségéről, különböző tradíciókat egyesítő formanyelvéről és kollektív alkotási módszeréről vált ismertté. Fél évszázados színházi munkásságát, a műfaj alkotónemzedékeit inspiráló tevékenységét bemutató számos kiadvány közül az első magyar nyelvű a Krétakör gondozásában jelenik meg a 2010-es Ünnepi Könyvhét és a Pécsi Országos Színházi Találkozó alkalmából.

    A közérthető, olvasmányos beszélgetőkönyv reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy itthon is mind többen felfedezzék ezt az „élő klasszikust”, akiről – egy elhívatott újságírónő kérdéseire válaszolva – a kivételes művészen túl, a közvetlen, esendő, tiszteletre és szeretetre méltó ember képe bontakozik ki előttünk.

    Ariane Mnouchkine radikális – majdnem 50 év tapasztalataival alátámasztott – nézeteket vall színházról, társulatról, a létről, az embert körülvevő világról.

    A két éven keresztül zajlott beszélgetések nem csupán az előadásokról szólnak, hanem Ariane Mnouchkine-ról, az emberről, a nőről – egy olyan világban, amelynek tükrözésére a művész dolga adott keretek között a leghitelesebb formákat keresni.

    A könyvet Fehér Anita, Khaled Abdo Szaida, Kőrösi Petra és Molnár Zsófia fordította, akikben az a közös, hogy tapasztalataik a magyarországi francia nyelvű színjátszásban gyökereznek. Kőrösi Petrának, akárcsak a könyvet gondozásba vevő Krétakör-producer Gáspár Máténak személyesen is volt alkalma a francia színház „nagyasszonyával”, Ariane Mnouchkine-nal együtt dolgozni.

    Krétakör+PRAE.HU, 2010. 120 oldal, 2.500 Ft


    Pál Dániel Levente: Ügyvezető költő a 21. században

    Ügyvezető költő a 21. században

    Négy történet, számos elbeszélő. Pál Dániel Levente első kötetében (Sortűz a körkörös éjszakára, 2005) felnőtt, most belevág. Otthagy minden értéket és mindenkit, akit szeretett vagy szerethetett volna. Közben ír, ír, ír és ír. Az elsőben egy orosz utcalány és egy paranoid skizofrén vamp között kergeti közepesen túlérzett sorsát. A másodikban gyerekekről ír, halálra ítélt sajátjáról és elveszített saját tündérországáról. A harmadikban még ennyi sincs – kocsmák vannak, ivások, csajok, magányok, gengszterek és boszorkányok. A negyedikben sok nő, aztán egy nő, aztán csak egy nő – akihez egy nagy zöld szem álmai folyamában csendben hozzásimul. Az Ügyvezető költő a 21. században című kötetet a szerző június 5-én, 16 órától dedikálja a JAK standjánál.

    PRAE.HU+Palimpszeszt, 2010. 108 oldal, 1.500 Ft