Tag Archive: Marno János


Három PRAE.HU & Palimpszeszt verseskötet jelent meg idén: Marno János A semmi esélye, Pál Dániel Levente Ügyvezető költő a 21. században és a legújabb, Pollágh Péter A Cigarettás – utóbbit k. kabai lóránt mutatta be –, a költők pedig felolvastak november 17-én 19 órától a Műcsarnokban.

Elejétől fogva Morriconét hallottam, a legnagyobb csöndben is, a versek szép dala közben. Szóltak szépen, csöndesen a versek, a bemutatás, de Morricone csak nem hagyta abba. Látni véltem Clint Eastwood, Lee Van Cleef és Eli Wallach arcélét is egy pillanatra. Nem volt felesleges szöveg, csak nézések. Nem volt bevezetés, felvezető, ráhangolódás. Derékszögbe állított két kanapén ültek a költők egymás mellett szögletesen. Általában cigarettáztak. Általában egyikük lazán hátradőlt, a másik előrehajolt, aztán fordítva. Egyikük keresztbe fonta a lábait, a másik széttárta, aztán fordítva. Nem volt több mozgás. Mindig csak egyikük beszélt. Olvasott, nem beszélt. Nem kérdezett senki.

Pál Dániel Levente hat verset olvasott fel, de hét olvasás volt, mert egyet kétszer, áthajolva és nem hajolva, a reménytelen soráthajlást: „gyenge vagy, bizakodsz, mindhiába/ menekülsz előre, futsz, hátha/ majd te leszel, aki több lehet/ mint aki bárha lehettél volna”Az öreg cukrot: „Nejem közönyös, mert fotel. Ilyenkor besüt a nap, nézem az eget, meditálok, hunyorgok, kiverem. A nap felé. Hátha eltalálom. Máskor éjszaka, ez sokkal intimebb. Benéz egy műhold. Kinézek a műholdra, ráverem. Leginkább a fotelre.”, és Az élet egy folyóját: „ Nincs emlék, ha mindet elmesélem,/ egy folyóba bevezetlek szépen./ Nincs varázslat, mit a parton hagytunk volna/ levetett ruháinkkal egybehajtogatva”.


Reklámok

Három költő vonul vörös szőnyegen a Műcsarnokba: Marno János, Pál Dániel Levente, Pollágh Péter. Ezt adta idén a PRAE.HU+Palimpszeszt a magyar költészethez: A semmi esélyét, az Ügyvezető költő a 21. századbant és az este premierjeként, k. kabai lóránt bemutatásában A Cigarettást!

Időpont és helyszín: 2010. november 17. 19:00 Műcsarnok

Marno János: A semmi esélye

Marno János: A semmi esélye

Marno János szándékos kívülállása ellenére a fiatal költőgeneráció meghatározó „elődje” tud lenni költői életművével. Idén a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjban részesült. A semmi esélye címmel jelenik meg új verseskötete a 2010-es Ünnepi Könyvhétre, szombaton és vasárnap egyaránt 15 és 16 óra közt dedikálja kötetét a József Attila Kör standjánál. Június 16-án, 17 órától Dunajcsik Mátyás és Nemes Z. Márió mutatja be az Írók Boltjában.

A semmi esélye című kötethez készült egy könyvjelző, melyben maga a szerző világítja meg, miért ezt a címet választotta. „Azt hiszem, magamnak is mint olvasó(m)nak tartozom egy rövid magyarázattal, hogy miért inkább A semmi esélye, mint mondjuk a korábban fölvetődött, majd végül csak egy ciklus élére került Kész Nárcisz lett a jelen könyv címe. Mert sokáig szerettem én a Kész Nárciszt, úgy éreztem, ha Nárcisz készül, akkor annak nem maradhat el túl sokáig a fejleménye sem, nem lévén azonban derűlátó alkat, a kimerülése, vagyis a kimerültsége mellett voksoltam, amit a Kész Nárcisz visszhangzott a fülemben. Mint amikor vízzel eltömött hallójáratunk miatt kong a fejünk a saját szavunktól. Na de épp ezt kezdtem lassacskán megelégelni; ezt a kellemetlenné váló bensőségességet, a szó koponyaűri akusztikáját, a szóét vagy a köhintését vagy éppen a nyelését, illetve a zörgetését, amivel hiába próbálunk benyitni a labirintusba, a víz nem enged. (…) Jártam-keltem tehát, törtem a fejemet, átolvastam a ciklusokat, újrajártam a vers-színhelyeket, de semmi; sehol semmi esélye egy átfogóbb, az apróságokra is figyelő-figyelmeztető főcímnek.

PRAE.HU+Palimpszeszt, 2010. 176 oldal, 2.750 Ft


Ariane Mnouchkine: A jelen művészete – Beszélgetések Fabienne Pascaud-val

Ariane Mnouchkine: A jelen művészete

Ariane Mnouchkine a XX. század második felének egyik legjelentősebb, ráadásul a mai napig aktív rendezőegyénisége. Neve összefonódott az általa 1964-ben alapított Théâtre du Soleil-jével (Napszínház), amely nem csak hazájában, Franciaországban vált mára érettségi tétellé, de bemutatóit évtizedek óta kultikus tisztelet övezi világszerte.

A Mnouchkine által vezetett társulat társadalmi elkötelezettségéről, különböző tradíciókat egyesítő formanyelvéről és kollektív alkotási módszeréről vált ismertté. Fél évszázados színházi munkásságát, a műfaj alkotónemzedékeit inspiráló tevékenységét bemutató számos kiadvány közül az első magyar nyelvű a Krétakör gondozásában jelenik meg a 2010-es Ünnepi Könyvhét és a Pécsi Országos Színházi Találkozó alkalmából.

A közérthető, olvasmányos beszélgetőkönyv reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy itthon is mind többen felfedezzék ezt az „élő klasszikust”, akiről – egy elhívatott újságírónő kérdéseire válaszolva – a kivételes művészen túl, a közvetlen, esendő, tiszteletre és szeretetre méltó ember képe bontakozik ki előttünk.

Ariane Mnouchkine radikális – majdnem 50 év tapasztalataival alátámasztott – nézeteket vall színházról, társulatról, a létről, az embert körülvevő világról.

A két éven keresztül zajlott beszélgetések nem csupán az előadásokról szólnak, hanem Ariane Mnouchkine-ról, az emberről, a nőről – egy olyan világban, amelynek tükrözésére a művész dolga adott keretek között a leghitelesebb formákat keresni.

A könyvet Fehér Anita, Khaled Abdo Szaida, Kőrösi Petra és Molnár Zsófia fordította, akikben az a közös, hogy tapasztalataik a magyarországi francia nyelvű színjátszásban gyökereznek. Kőrösi Petrának, akárcsak a könyvet gondozásba vevő Krétakör-producer Gáspár Máténak személyesen is volt alkalma a francia színház „nagyasszonyával”, Ariane Mnouchkine-nal együtt dolgozni.

Krétakör+PRAE.HU, 2010. 120 oldal, 2.500 Ft


Pál Dániel Levente: Ügyvezető költő a 21. században

Ügyvezető költő a 21. században

Négy történet, számos elbeszélő. Pál Dániel Levente első kötetében (Sortűz a körkörös éjszakára, 2005) felnőtt, most belevág. Otthagy minden értéket és mindenkit, akit szeretett vagy szerethetett volna. Közben ír, ír, ír és ír. Az elsőben egy orosz utcalány és egy paranoid skizofrén vamp között kergeti közepesen túlérzett sorsát. A másodikban gyerekekről ír, halálra ítélt sajátjáról és elveszített saját tündérországáról. A harmadikban még ennyi sincs – kocsmák vannak, ivások, csajok, magányok, gengszterek és boszorkányok. A negyedikben sok nő, aztán egy nő, aztán csak egy nő – akihez egy nagy zöld szem álmai folyamában csendben hozzásimul. Az Ügyvezető költő a 21. században című kötetet a szerző június 5-én, 16 órától dedikálja a JAK standjánál.

PRAE.HU+Palimpszeszt, 2010. 108 oldal, 1.500 Ft