1982-ben születettem Budapesten. 1993–2001 között a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanulója voltam, 1995-ben “túl fiatal életkorom” miatt nem juthattam tovább az Arany Dániel középiskolai matematikaverseny országos fordulójába, 1996-ban országos második lettem a “Kölcsey kortársa voltam” c. irodalmi/tudományos gimnáziumi versenypályázaton. 1999-ben csapatban országos második lettem a Mathématiques sans frontières és egy nemzetközi kémiai versenyen, ill. Arthur Rimbaud-ról írt tanulmányommal egyéniben egy országos francia nyelvű tudományos versenypályázaton. 1999. március 15-e után egy Miatyánk-parafrázisom miatt az iskola vezetése javasolja, hogy váltsak iskolát, a média hetekig csámcsog az ügyön. 1999 őszén az igazgatóság ellenállása dacára a diákok megválasztanak a diákönkormányzat elnökének, megalapítom az új iskolaújságot (Lux Maligna), amit az első szám után betiltanak. A gimnáziumot az egyik évfolyamelsőként fejeztem be.

2001-től az ELTE BTK és az Eötvös Collegium hallgatója voltam, többek között irodalmi, nyelvészeti, klasszikus filológiai, portugál, galego, arab és drámaelméleti tanulmányokat folytattam. Első diplomámat 2007-ben vettem át. Hosszabb-rövidebb ideig tanultam Franciaországban (Centre de Culture Européenne, 1998) és a Camões Intézet ösztöndíjával Portugáliában (Universidade de Lisboa, 2003) is. Nyelvtudás (változó szinteken): angol, portugál, francia, latin, galego és spanyol.

2011 és 2014 között az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Általános Irodalom- és Kultúratudomány program ösztöndíjas hallgatója voltam, doktori témám az „informatikai szövegtan”, munkacíme: Szövegparadigmák – vektorok, hálózatok, önhasonló alakzatok (témavezető: Kulcsár Szabó Ernő). A doktori kutatásom során szeretném továbbgondolni a szövegelméletet, elfelé és szembemenve azzal az elképzeléssel, hogy a szöveg a digitális fázisban csak egy egyre tökéletesített hypertext-aximóma és tulajdonságcsokor alapján írható le. A kutatás során másfelől pedig azt szeretném körbejárni és leírni, hogy a lineáris (vagy vektoriális) és/vagy hálózatos szövegtartományok mellett harmadikként milyen szövegtartomány létezhet és létezik – egyelőre a technikai fejlődést megelőzve, pusztán informatikai-matematikai-logikai alapon.

Főleg filológiai, irodalmi és nyelvészeti témájú tanulmányaim 2002 óta jelennek meg folyóiratokban és tanulmánykötetekben – magyarul, spanyolul és angolul. Eddig hét konferencia szervezésében vettem részt, húsznál több tudományos előadást tartottam, másfél tucat publikációm jelent meg. Előadtam az MTA-n, számos MTA- és nemzetközi konferencián, ill. többször is a madridi Complutense Egyetemen – témák voltak: a kortárs irodalom struktúrái, kiberfilológia, pszichiátriai alapú szövegdiagnosztika, hálózatos és önhasonló szövegalakzatok, hálózatos olvasáselmélet, “kontextus alapú morfológia”. Tanulmányaimra már lengyel, szlovák, spanyol, portugál és angol nyelvű publikációk is hivatkoznak. Tanítottam a BKF-en (2011. ősz), az 5K Központban (2011. ősz), 2013-tól az ELTE BTK-n vagyok külsős óraadó (könyvkiadás/könyvergonómia, irodalmi szerkesztés, stilisztika, szövegelemzés stb.). 2009-ben részt vettem „Az év szakdolgozata” c. verseny alapításában (az MTA Modern Filológiai Társaságának szervezésében).

Műfordításaim 1999, szépirodalmi munkáim 2000 óta jelennek meg folyóiratokban és antológiákban. Első kötetem 2005-ben jelent meg (Sortűz a körkörös éjszakára), második (Ügyvezető költő a 21. században) 2010-ben, harmadik (Hogy éltünk, nem hiába) 2013 áprilisában. Rendszeresen olvasok fel magyarországi és határontúli rendezvényeken. Verseimet lefordították portugálra, spanyolra és románra is. 2009-ben elnyertem a MASZRE alkotói ösztöndíját.

2001 és 2010 között játszottam több színdarabban és performanszban, 2004-ben mozgásszínházi adaptációm (Euripidész: Bakkhánsnők) szerepelt egy ciprusi drámafesztiválon, a koncepció újdonsága bekerült egy belgiumi ógörög drámával foglalkozó monográfiába/egyetemi tankönyvbe. József Attila-alakításomról (békakirály, 2009) az egyik legjelentősebb magyar színikritikus, Tarján Tamás is pozitívan írt.

2003-tól a Prae c. irodalmi folyóirat szerkesztője, 2011-től főszerkesztő-helyettese, 2015-től a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2006-tól a PRAE.HU általános művészeti portál alapítója és főszerkesztő-helyettese, 2008-tól a Gyógypedagógiai Szemle Online főszerkesztője, 2008-tól 2009-ig a Modern Filológiai Szemle (az MTA MFT folyóirata) alapító-főszerkesztője voltam, illetve vagyok. Jelenleg a Prae-lapcsalád keretében főszerkesztő-társammal együtt 12 szerkesztő, 1 főmunkatárs és kb. 70-80 állandó külsős újságíró munkáját koordináljuk. A lapcsalád kategóriájában néhány év alatt Magyarország egyik legolvasottabb és legfontosabb orgánuma lett, több évfolyam- és szakdolgozat is elemezte a sikert és az e mögött lévő üzleti modellt. Innovatív kísérleteink mellett (rövidfilmes DVD-folyóirat: 2004–2005; „tablet-folyóirat”: 2011–2013; könyvtrailer-verseny: 2012) fontosnak tartjuk az egyetemista korú tehetséges újságírók mentorálását, professzionalizálását – olyan körülmények és közeg biztosítását, ami annak idején nekünk nem feltétlenül adatott meg… A Gyógypedagógiai Szemle Online (integrált elvű) megtervezéséért és elindításáért 2009-ben megkaptam a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének Kitüntető Érmét, a prae.hu “üzleti modelljéért” – melyről azóta több szakdolgozat is született – pedig a HVG Golden Job 2008 vállalkozói kategóriájában kerültem be az első ötbe (a kategória díját a Wizz Air vezérigazgatója vehette át).

Több kommunikációs kampányt koordináltam – akkor, amikor jelzett az igazságérzetem. Legbüszkébb a 2008-ban a korai fejlesztés tönkretétele ellen indított petíciónkra vagyok: 5348-an írták alá, parlamenti interpellációkat (stb.) eredményezett, végül: „a korai fejlesztés normatívája csak minimális mértékben csökkent, amely biztosítja a rendszer fennmaradását.” 2011-ben a hallást visszaállító műtétek ellehetetlenítése elleni petíciónk (2482 aláírás) eredményeképpen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azonnali lépéseket kezdeményezett, és rendkívüli beszerzés keretében 30 darab CI-rendszert vásárolt, 30 kisgyermek életminősége változott meg.

2005-től a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, 2007-től 2009-ig a SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. EU Koordinációs és Stratégiai főosztályvezetője voltam, 2009-ben részt vettem a Zipp.hu alapításában (tervezés, médiahack, szerkesztés, újságírói munka), 2010 januárjától 2011 szeptemberéig az egyik legnagyobb európai ‘oral history’ projekt (Emlékpontok – Audiovizuális emlékgyűjtés) menedzsmentjének tagja voltam projekt-asszisztensként, 2012 januárjától az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője vagyok (ahol a könyvkiadás mellett létrehoztuk az ELTE Reader digitális könyvtárat). 2012-ben az European Union Prize for Literature („a kis Nobel”) magyar zsűrijének elnökévé választottak (a díjat Horváth Viktornak ítéltük Török tükör című regényéért).


Díjak, ösztöndíjak

  • (2011-14): PhD-ösztöndíj
  • (2009): MASZRE Alkotói Díj
  • (2009): MAGYE Kitüntető Érem
  • (2008): HVG Golden Job 2008 (Vállalkozó kategória: in top 5)
  • (2003): az Instituto Camões tanulmányi ösztöndíja

Szervezeti tagság

  • (2011–): A Manyszi szellemi körének tagja
  • (2011–): Szépírók Társasága
  • (2010–): Műfordítók Egyesülete
  • (2008–): Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társaság
  • (2007–): Magyar Szemiotikai Társaság
  • (2007–): Fiatal Írók József Attila Köre
  • (2005–): Palimpszeszt Kulturális Alapítvány (kuratóriumi tag)
  • (2001–): Ókortudományi Társaság

Zsűri-tagság

  • (2015): A Frusztrált Író Ösztöndíj zsűrijének tagja (alapító: Jászberényi Sándor)
  • (2012): Az European Union Prize for Literature magyar zsűrijének elnöke (link)
  • (2009): Az év szakdolgozata c. pályázat egyik alapítója (MTA Modern Filológiai Társaság)
Reklámok